Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)
Vay Elemér (1855-1931) kétszer töltötte be a megyei főispáni széket. Első alkalommal a millennium évében kezdte megbízatását, s a szabadelvű gondolatok képviselőjeként a párt bukásáig maradt ezen a poszton. (1896. április 16-től 1905. szeptember 12-ig.) A kormánypolitika képviselőjeként, Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöksége alatt, 1910. február 22-től 1912. november 7-ig állt másodszor a megye élén. A két időszak politikája, mentalitása és gondolkodása között nemcsak a két hivatali státusz közötti fél évtized jelentette a különbséget a Vay család utolsó nagy képviselője, közszereplője számára. Amikor első beiktatására sor került, Bánffy Dezső volt a miniszterelnök, s a honfoglalás ezer éves évfordulójának zavartalan megünneplését elősegítendő, a pártok felfüggesztették egy időre az egymás ellen folytatott kíméletlen politikai hadjáratot. A megye biztosította a főispánt, hogy „mi azért hálával leszünk és pártkülönbség nélkül teljes erővel támogatni fogjuk törvényes intézkedéseiben, mert hiszem, mindnyájunknak közös érdeke és forró óhajtása az, hogy vármegyénkben béke és egyetértés uralkodjon." Ilyen körülmények között, s alapos előkészítés után került sor 1896. június 1-én a megyei díszközgyűlésre, majd június 12-én Budapesten a díszfelvonulásra. A megyei díszbandériumot, Vay Elemér vezette, s apja, a korábbi főispán - aki ekkor már a főrendi ház „másodelnöke" volt - Magyarország zászlaját vitte a hódoló felvonuláson. 54 Vay Elemér második főispánsága még a háború előtti „nyugodt" időszakra, a város és a térség kimutatható fejlődésére, gyarapodására esett. Az érdekesség az volt, hogy Miskolc amikor kivívta önálló törvényhatósági jogkörét a megye főispánja egyben Miskolc város főispánja is volt. Vay Elemér rövidre szabott második főispánságáról főleg azt őrzik a korabeli dokumentumok, hogy nemcsak megfogalmazta, hanem be is tartotta a megye és város közötti „kötelező" jó viszonyt. Vay Elemérrel 1912 novemberében a „nagy-család" utolsó embere távozott Borsod vármegye éléről. 55 * * * A Magyar Tudományos Akadémia alapítására, s az alapítók egyikére a Borsod vármegyét képviselő Vay (IV.) Ábrahámra emlékezve, «B.-A.-Z. M. Lt. IV. 803/a. 339./1896.; IV. 803/a. 363./1896.; IV. 803/a. 552./1905.; IV. 803/a. 723./1905., és DOBROSSY L-G. JAKÓ M.-HŐGYE I. 1996.182. p. 55 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1903/ a. 77-80./1910.; IV. 1903/ a. 82./1910.