Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

(Regalisnak) foglalatjától kiki bővebben meg fogja érteni." 16 Bár a közgyűlés tagjai választották a követeket, erre, vagyis a személyekre a nádor tett burkolt javaslatot a főispánon keresztül. „. .. a Megye tanácsos férfiai közül diaetális követeket a Tekinttes Rendek önnön magok válasszanak: . . . többször előfordult példák szerint mind hi­vatalaiknál mind érdemeiknél fogva, gyakrabban a' két vice ispánok és fő nótárius közül szoktak diaetális követek választani, előre is biztosan reményli O Excellentiája, hogy .. . Vice Ispán vajai Vay Áb­rahám úr diaetális első követnek választasson el. . ," 17 A másik alis­pán ekkor Fodor Pál, a főjegyző pedig Palóczy László volt, így a „hagyomány" szerint a másik követnek egyikőjüket kellett volna ja­vasolni, illetve megválasztani. Ezzel szemben a javallat úgy szólt, hogy mindketten maradjanak itthon, az ügyek további vitelére és a megyei dokumentumok készítésére, mert „a mostani országgyűlésen oly sok felé ágazó és igen fontos materiák fogván elől fordulni; me­lyek okvetlenül azt kívánnyák, hogy otthon a nagyobb tekintetű tár­gyakról szóló jegyző könyvek írását, 's a' Diaetális követ Urak szá­mára pótlólag adandó utasítások megkészítését. . . köz tudomás sze­rint ösméretes, 's azokban különössen járatos Fő Nótárius Palóczy László úr vigye és folytassa . . .". A közgyűlési jegyzőkönyvben ezért aztán külön is kihangsúlyozták, hogy mindkettőjük esetében „gyermekeiknek pedig jövendő díszére, és a maradéknak is tudomá­sára ide a köz jegyző könyvben világosan beiktattatott az, hogy mind ketten a Megye Közönségének itthoni fontos szolgálattyaira a közönség szavával és végzésével marasztaltatnak meg." 18 A közgyű­lés menete szerint közfelkiáltással kellett megszavazni a második kö­vetet. A főispán Ragályi Tamás táblabírót javasolta, s „már az első felkiáltás is azonban nyomossan oda mutatott, hogy a' diaetális má­sodik követté való elválasztódás - az ő - személlyében határozódni szándékozik." 19 Megvolt tehát a második követ, de a választás még­sem volt ilyen egyértelmű. A katolikusok tiltakoztak, miután mind­két követ protestáns volt, s a „történelmi" gyakorlat szerint ha az egyik követ protestáns, a másiknak katolikusnak kellett lenni. (A vá­lasztásból így sem lett tartós „felekezeti" konfliktus.) 16 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. 2689./1828. 17 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. 2692./1825. 18 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. 3692./1825. 19 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. 3695./1825.

Next

/
Thumbnails
Contents