Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

meghívólevél, az általában tartalmazta az országgyűlésen megtárgyalandó kérdések, problémák sorát. Természetesen előfordult, hogy bizonyos kérdések megvitatásáról csak a királyi megnyitóból értesültek a követek. Ilyenkor került sor az ún. pótutasítások kidolgozására, amellyel a vármegyék az országgyűlés ideje alatt látták el követeiket. Az országgyűlésre való megyei felkészülés első lépése tehát a királyi meghívólevél tudomásul vétele volt. A megyei közigazgatás első számú és kinevezett embere, a főispán ezt követően meghirdette a követválasztó közgyűlés időpontját. Ezzel egyidőben megalakultak a különböző bizottságok, amelyek a közgyűlésre kidolgozták a követeknek adandó utasításokat. Ezek az utasítások erőteljesen támaszkodtak a megelőző országgyűlés dokumentumaira, a nem orvosolt sérelmekre, vagy éppen az eltelt időszakban kialakult, s megoldatlan megyei gondokat, terheket vették számba. Az utasítások - amelyeket a megyék gyakorta egymás között is összehangoltak - rendkívül széles skálán mozogtak. Ezek teljes színességükben és mélységükben egy-egy országgyűlés teljes megyei anyagának elemzése során tárulnak elénk. Az utasítások konkrétak voltak, de volt általános részük is, amely a követek magatartására, véleményformáláskor viselkedésükre, alapállásukra vonatkozott. „Ilyen volt a kötelező tudósításokra vonatkozó utasítás, az üléseken való részvétel kötelezővé tétele, a betegség és hazautazás esetén követendő eljárás szabályozása. Ilyen általános utasítás volt az is, hogy minden megyének és magános személynek a törvénysértés miatti sérelmét támogatni kell és az, hogy az adózó nép terheinek könnyítése érdekében történő javaslatokat támogatni kötelesek. Érdekes tény, hogy amikor a sérelmi politika - a reformkorszak második felében - konkréttá válik és napirendre kerül a nemesi adózás, amely igazából könnyítette volna az adózó nép terheit, ez az általános utasítás elmaradt/'

14 Ez „természetes", hiszen így kívánta a nemesi vármegye érdeke. Vay Ábrahám (1779-1855), mint Borsod vármegye követe Az 1825-re összehívott országgyűlésre, (amely 1825. szeptember 11-től 1827. augusztus 18-ig tartott) Borsod vármegye Vay Ábrahám alispánt és Ragályi Tamás közgyűlési tagot küldte el követként. A kö14 SERESNÉ SZEGŐFI A. 1987. XVIII.