Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

Dobrossy István VAY ÁBRAHÁM ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ALAPÍTÁSA (A VAY CSALÁD SZEREPE BORSOD VÁRMEGYE TÖRTÉNETÉBEN) A Szabolcs vármegyei eredetű Vay-ak több ága és generációja is beírta nevét Magyarország történetébe. A nagy család egy-egy képviselője tevékenységének feltárása, munkásságának mélyreható elemzése bizonyítéka annak, hogy emlékük ma is része korszerű nemzettudatunknak. (Ebben fontos feladatot vállalt magára a vajai, Vay Ádám nevét viselő múzeum, amelynek rendszeres konferenciái új adatokkal gazdagítják történeti ismereteinket.) A családtörténeti kutatások rávilágítanak arra, hogy a „rebellis családi hagyományok megtagadása" után a 18., de főleg a 19. századi leszármazottak hogyan tértek át az uralkodóház hűségére, miként váltak nagyműveltségű nemesi reformerekké, a helytartótanács felvilágosodott tisztségviselőiként milyen volt felemelkedésük a magyarországi arisztokráciába. A politika- és köztörténet mellett a család egyes tagjait a tudománytörténet, másokat az építés- és közlekedéstörténet, s szintén másokat a művészetek valamelyik szakterülete jegyzi, illetve életművüket őrzi. A Vay család témánk feltárása szempontjából fontos két ága az 1574-1647 között élt Szabolcs megyei alispán Vay Péterhez vezethető vissza. Házasságából három fiú és két leányutóda született. A fiúk közül az 1707-ben meghalt Mihály után (aki fiú utód nélkül hunyt el) a Vay család Ádám és Ábrahám leszármazottaiban élt tovább. Közülük kerültek ki az első Vay-bárók, s a későbbi leszármazottak között császári és királyi kamarások, még nagyobb számban pedig megyei főispánok voltak.

1 ' KOVÁCS Á. 1997. 94-102.