Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

indult.

35 A mozgalom egy-egy tag lakásán tudományos felolvasásokat tartott, tehát az akadémia alapításának gondolatától igen messze állt. A német nyelvű társaságnak szép számban voltak magyar tagjai is: Kempelen Farkas, Skolanits József pozsonyi orvos, Kern János evangélikus lelkész, Gold József, Szászky Péter, Fábry Pál, stb.

36 A társaság jelentőségét az adja, hogy az első olyan tudományos szerveződés Magyarországon, mely nemcsak tervezetekben és elgondolásokban létezett, hanem - ha rövid ideig is - működött. Természetesen az uralkodó jóváhagyását és segítségét ez a társaság sem tudta elérni és 1762-ben megszűnt. K. G. Windisch később a pozsonyi német lapok szerkesztője lett, így az 1764-ben megindult Pressburger Zeitungnak

37 is. A lap mellékleteivel együtt folyamatosan foglalkozott a hazai tudományos élettel, a külföldi akadémiák, tudós társaságok történéseivel. 1764-ben Torokos Justus János Perliczi után ismét felveti a hazai orvostudomány fellendítésének szükségességét. Torkos Collegium medicum néven társaságban akarta tömöríteni a hazai orvosi élet neves képviselőit. Tanulva az előző évtizedek történéseiből, tervezete szerint felekezeti megkülönböztetés nélkül, evangélikus és katolikus tudósok közös társaságba tömörítése lett volna a fő célja.

38 A kezdeményezés azonban nem járt sikerrel, mert a szerény érdeklődés és a felmerülő vallási problémák eleve lehetetlenné tették már a megalakulást is. A 18. századi magyarországi tudományos intézményesülési törekvések között a század 60-as éveitől új elemként figyelhető meg a magyar nyelven működő és a magyar nyelvért működő tudós társaság megalapításának gondolata. A nyelvi program, mely a századvég és a 19. század első felének meghatározó mozgalma lesz a század közepétől már fel-fel bukkan. A Bél Mátyástól induló 18. századi tervezetek főleg latin, vagy német nyelven szándékozták munkásságukat kifejteni, hiszen a magyar nyelv nem alkalmas a tudományok kifejezésére. A század végére, a felvilágosult nemesi mozgalom nyelvi programjának viszont épp ez lesz az egyik sarkalatos pontja: tegyük nyelvünket korszerű35 KOSÁRY D. 1996. 143. 36 SZELESTEI N. L. 1989. 83. 37 KÓKAY GY. (Szerk.) 1979. 59. 38 SZELESTEI N. L. 1989. 84.