Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

Magyarországi tudományszervezési és akadémiai tervek, az 1730-as évektől az 1770-es évekig A 18. század 30-as éveitől kezdve, már fel-felbukkan a magyarországi értelmiségiek körében - Bél Mátyáson kívül is - a tudósok öszszefogásának gondolata. Azonban az elképzelések, melyek ekkor születtek igen változatosak. Jobbára csak egy-egy vállalkozást érintettek, egy mű elkészítését segítették volna a remélt közös munkával, vagy csak egyazon tudomány művelőit szándékozták összefogni. Bél Mátyás akadémiai tervénél tehát jóval szerényebb keretekben gondolkoztak a szervezők. 1730-ban és 1732-ben Fischer Dániel késmárki orvos meghívó levelet írt Pannónia tudósaihoz nagygyűlésbe szólítva őket egy latin nyelven dolgozó társulat alkotása érdekében.

29 Fischer tervei szerint a külföldi tudósokat is be kell vonni az alakítandó társaság munkájába, mivel ezzel a siker biztosítóttabb lenne. Terve megvalósítása érdekében újságot is kívánt indítani Acta Eruditorum Pannonica res et eventus naturales ac morbos patrios exponentia címen. A lap kizárólag természettudományos, orvosi orgánum lett volna, hiszen „Bél Mátyás tevékenysége következtében a történetírás sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint a természettudományok".

30 Nézete szerint, Magyarország természeti leírása érdekében a tudósoknak társaságba kell tömörülniük és megfigyeléseiket, eredményeiket tudományosan leírva kell közzé tenni. Sajnos felhívása nem váltotta valóra reményeit, hiszen külföldről nem akadt jelentkező, aki bekapcsolódott volna a tervbe vett társaság munkájába, belföldön pedig az érdeklődés messze elmaradt a remélttől. A komplex akadémia terve, mint láttuk messze állt Fischer elgondolásától, ugyanúgy, mint az 1730-as évek végén Loew Károly soproni orvos kezdeményezésétől is. Loew a pannon flóra leírásához kérte tudós társai segítségét, de a soproni gimnázium volt igazgatóján, Deccard Jánoson kívül nem akadt más, aki a tervezett munkába Magyarország és a Nagyvilág, 1865. 11. Fischer Dávid Bél Mátyást dicsérő kijelentései nem voltak minden él nélküliek, hiszen 1718ban Bél Mátyás meghívta Fischert a Magyarország leírására tett vállalkozása munkatársai közé. Fischer visszautasítja ezt, mivel nézetei szerint nem helyes, hogy a mű természettudományos fejezeteit nem képzett természettudósok készítik el. így sem az 1723-ban megjelent Prodromus (a Notitia Hungaricae „előtanulmánya"), sem a Notitia munkálataiban nem vett részt.