Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

akinek a házában lakott, fiai nevelőjeként is tevékenykedett.

18 Bél és az ott tanuló többi magyar Hungarus diák közvetlen közelről tanulmányozhatta a pietista felvilágosult mozgalom elvi céljait és hazatérve saját egyházi-iskolái intézményrendszerükben alkalmazni is kezdték azokat, jelentős mértékben visszaszorítva az ortodoxiát. A polgári, felvilágosult, pietista Hungarus értelmiségnek volt a jellemző képviselője Bél Mátyás, aki Győr

19 és Sopron

20 mellett Magyarország legjelentősebb pietista központjában, Pozsonyban fejtette ki munkásságát. Családi kapcsolatai és ismeretségi köre jellemzően átfogta Magyarország északnyugati peremvidékének régi városaiban lakó német, magyar, szlovák, nem ritkán vegyes etnikai származású Hungarus értelmiségét. Bél Mátyás már 1718-ban, korai munkái egyikében, a Tanulmányok a régi hun-szkíta irodalomról című művében felveti egy magyarországi tudós társaság gondolatát. A hazai tudósokat Magyarország történeti forrásainak felkutatására buzdítja, levéltárak, egyházi archívumok megnyitását sürgeti, de többet is akar ennél: „Sőt, ha azt akarjuk, hogy ennek az intézkedésnek még bőségesebb gyümölcse legyen, egy ilyen rendeltetésű társaságba meg kell hívni több, minden rendből származó tudóst, mindegyikre feladatot szabni, némelyeket pedig pályadíjakkal is versenyre hívni, bár a fennkölt léleknek épp elég jutalom az a boldog tudat, hogy a haza dolgait tette fényesebbé. így valóban megtörténhetik, hogy más népekhez hasonlóan a hazai tudományosság rövid idő alatt új és kedvező arculatot ölt, de ennek az intézménynek hasznos volta még azokra a tudományokra is továbbterjedhet, melyekkel a tudós világ nagy kárára mind ez idáig nem foglalkoztunk: ilyen mindenekelőtt a természettudomány, melynek fölvirágoztatására Európa akármelyik vidéke is aligha szolgáltathatna bőségesebb anyagot, mint hazánk. De ez csak egy ember nézete, s ha az állam gondoskodása és nagylelkűsége nem ad valami súlyt neki, akkor teljesen hiábavaló és céltalan."

21 18 KOSÁRY D. 1987. 68. 19 Torkos András, Szeniczei Bárány György, Sartorius Szabó János a győri pietista mozgalom neves alakjai. 20 Deccard Kristóf János, Hajnóczy Dániel, Ribini János, Liebezeit György Zsigmond, Komáromi János, Loew Károly Frigyes, Neuhold János Jakab a soproni pietista törekvések kiemelkedő tudású értelmiségiéi. 21 BÉL M. 1984. 118.