Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

főtitoknoka és Neydeker György.

7 A németországi Schweinfurtban 1652-ben Johann Laurenz Bausch vezetésével orvosok alakítanak társaságot Collegium Naturae Curiosorum néven.

8 Céljuk az orvostudomány hasznára szolgáló természetvizsgálódások. 1672-ben, a társaság fennállásának huszadik évfordulója alkalmából a császár jóváhagyta és megerősítette a társaság statútumait. Ekkor változtatta meg az intézmény a nevét Sacri Romani Imperii Academia Naturae Curiosorumra, majd Sacri Romani Imperii Academia Caesareo-Leopoldina Naturae Curiosorum-ra. A társaság 1687-ben Lipót császártól széleskörű kiváltságokat kapott. A Lipótot követő uralkodók - VI. és VII. Károly - alatt újbóli megerősítést nyertek az intézmény statútumai. Az elnevezés, a 18. század elejétől kezdve Kaiserlich Leopoldische-Karolinische Deutsche Akademie der Naturforscher-re változott. A államhatalom által felkarolt Akadémia Leopoldina tevékenysége tudományos befolyása és hatása csúcsán sem elégített ki mindenkit. Leibniz 1670-ben nehezményezi, hogy az Akadémia Leopoldina nem tudja azt a szerepet betölteni, mint az angol, vagy a francia akadémia. Közreműködésével alakult meg, 13 évnyi viszontagság után Frigyes porosz király által 1700-ban elismerést nyert Porosz Királyi Akadémia (Regia Borussica Societas Eruditorum). Leibniz 1704-ben Bécsben is megpróbált egy porosz akadémiához hasonló intézményt létrehozni és Lipót császártól anyagi támogatást szerezni, de törekvései nem jártak sikerrel. 1716-ban bekövetkezett halála után lassan feledésbe merült a Bécsi akadémia gondolata. Csak 1749-ben lángol fel újra a bécsi tudományos élet összefogásának igénye, mikor Johann Christoph Gottsched által javasolt, bécsi székhelyű Deutsche Gesellschaft megszervezése került a napirendre. A tervezett akadémia felállítása azonban elmaradt, mert Mária Terézia, nemcsak a magyarországi tudós kezdeményezéseket nem támogatta, hanem a bécsi központú, hasonló tervezeteket sem nézte jó szemmel. Bécsben az 1760-as években nyelvművelő társaság alakult, de az akadémiai gondolat majd csak a század végén öltött újra testet, sikertelenül. Ekkorra azonban a porosz akadémián kívül a német területen már számos akadémia, vagy akadémiai kezdeményezés létezett. Münchenben (Akadémia Carolo-Albertina), Drezdában, Jéná7 Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. köt. 1833. 8 SZELESTEI N. L. 1989.10.