Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

1990. „A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA . . . közgyűlése megállapítja, hogy . . ., akit a . . . terén kifejtett munkássága elismeréséül levelező taggá választott, az akadémiai tagságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik." Az MTA területi bizottságai Az MTA 1961-79 között kialakította regionális bizottságait. Magyarországon 19 megyéből 18 tartozik a következő öt területi bizottság valamelyikébe: - a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Kelet-Magyarországra (1976-) - a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Észak-Magyarországra (1979-) - a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) Dél-Dunántúlra (1969-) - a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Dél-Magyarországra (1961-) - a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Észak-Dunántúlra (1972-) kiterjesztett hatásterülettel rendelkezik. Pest megye - Budapest közelsége miatt - nem tartozik területi bizottsághoz. A területi bizottságok célja: adott régió tudományos tevékenységének ösztönzése, támogatása, koordinálása és tervezése. Munkásságát szak- és munkabizottságokkal gyakorolja. Pl. a MAB-nak 12 szakés csaknem 50 munkabizottsága van, és kb. ezer az aktivistája (akit tehát a MAB-ban, szak- vagy munkabizottságban tagok). Az Akadémia Kiadó 1827-es évszám látható a mai „Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat" levélpapírján. A már felsorolt kiadói eredmények mellett ma a „Magyar Tudomány", az „Akadémiai Értesítő", az „Almanach", az „Akadémiai Hírek" tájékoztat leginkább az MTA szervezetéről, fontosabb eseményeiről. A tudományos eredményeket az Actá-k tartalmazzák valamelyik világnyelven. Átfogóbb tudományos kutatási eredményeket magyar- vagy világnyelvű könyvekben jelentet meg az Akadémia Kiadó.