Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

Az 1945 utáni átmeneti évek 1945-1949 között az MTA néhány tagja létrehozta az ún. Természettudományi Akadémiát Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas elnökletével. Ugyanakkor létrehozták a Magyar Tudományos Tanácsot a hazai tudományos élet átfogó irányítására. Ez a tanács készítette elő az 1949. évi 27. törvényt, amely a további évtizedekre szabályozta az MTA működését. Az említett Természettudományi Akadémia és a Magyar Tudományos Tanács beolvadt a gyökeresen átalakított MTAba. 1949-től az új alapszabályzat 1990. évi elfogadásig Az 1949. évi 27. törvény szerint az MTA olyan központot jelentett, amely az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük tervszerű irányításával képes az ország összes tudományos erőit a szocialista társadalom építésének szolgálatában állítani. Először hat, majd tíz osztályra (kb. 1957-től) tagozódott: Hat osztály Nyelv- és irodalom Társadalmi-történeti Matematikai és fizikai AgrárBiológiai és orvosi Műszaki Tíz osztály Nyelv és irodalom Társadalmi-történeti Matematikai és fizikai Agrár Orvosi Műszaki Kémiai Biológiai Gazdasági és jogi - Földtudományok osztályaira. De megalakultak illetve folytatódtak az akadémiai kutató intézetek, központok, laboratóriumok 1949-től, továbbá az MTA mellé rendelt Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) 1952-től. Az MTA kutatóhálózata Állam- és jogtudományi Intézet (1949) Állatorvostudományi Kutatóintézet (1949) Atommagkutató Intézet (1954)