Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

Az MTT első választmányából néhány kiemelt név: elnök gr. Teleki József (amint már szó volt róla), másodelnök gr. Széchenyi István; ta­gok: Bene Ferenc (1775-1858) orvos, Döbrentei Gábor (1785-1851) író, Guzmics Izidor (1786-1839) író, Horváth János (1769-1835) egyházi író, Kazinczy Ferenc (1759-1831) nyelvújító, Kis János (1770-1846) költő, Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő, Kövy Sándor (1763-1829) jogász, Kultsár István (1760-1828) író, Pázmándi Horváth Endre (1778-1839) költő, Szemere Pál (1785-1861) író. Részletek az MTT alapszabályzatából: „Az MTT-nek egyedül az van téve céljává, hogy munkálkodása által hazánkban a tudományok és szépművességek honi nyelven műveltessenek". Ehhez eszközök: eredeti művek kidolgozása, ó és új remekek fordítása, oklevelek és régi kéziratok kiadása, a nemzeti játékszínnek jó darabokkal ellátása, pályázatok kiírása, pályaművek jutalmazása, kiadása, kül- és belföldi utazások elősegítése". Az MTA élén 25 tagú igazgatótanács állt, amelyet a négy rend­ből választotak. 42 rendes, 24 tiszteletbeli és határozatlan számú le­velező tagból állt. Székhelye Pest volt. Az MTT alapszabályzatát a király 1831. január 28-án erősítette meg. Érdekes, hogy az MTA-nak (MTT-nek) eddig 15 elnöke és 18 fő­titkára volt. Az MTA elnökei: gr. Teleki József (1830-1855) történész, gr. Dessewffy Emil (1855-1866) közgazda, br. Eötvös József (1866-1871) író, gr. Lónyay Menyhért (1871-1884) közgazda, Trefort Ágoston (1885-1888) művelődéspolitikus, br. Eötvös Loránd (1889-1905) fizi­kus, Berzeviczy Albert (1905-1936) történész, József főherceg (1936­1944) történész, Komis Gyula (1945) filozófus, Kodály Zoltán (1946­1949) zenetudós, Rusznyák István (1949-1970) orvos, Erdey-Gruz Tibor (1970-1976) vegyész, Szentágothai János (1976-1985) orvos, Berend T. Iván (1985-1990) közgazda, Kosáry Domokos (1990-) történész. Az MTA főtitkárai: Döbrentei Gábor (1831-1835) irodalompoliti­kus, Toldy Ferenc (1835-1861) irodalomtörténész, Szalay László (1861­1864) történész, Szily Kálmán (1889-1905) nyelvész, természettudós, Heinrich Gusztáv (1905-1920) irodalomtörténész, Balogh Jenő (1920­1935) jogász, Voinovich Géza. (1935-1949) irodalomtörténész, Alexits György (1949-1950) matematikus, Erdey-Gruz Tibor (1950-1953, 1956-1957, 1964-1970), vegyész, Osztrovszki György (1953-1955) ve-

Next

/
Thumbnails
Contents