Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

HŐGYE ISTVÁN Zempléniek az Akadémiáért és az Akadémiában

levélváltásaikból tudjuk, hogy a fiatal Kazinczy mindig otthonra talált Gyomron, a pártfogó kastélyában. 1861-ben br. Eötvös József, mint az Akadémia akkori másodelnöke, a statisztikai bizottság nevében kéri a Zemplén megyei hatóságokat népességi adatok összegyűjtésére, felküldésére, választói jegyzékek összeállítására. Ezeket az összeíró íveket, választókerületi beosztásokat az Akadémia akkori titkárának, Toldy Ferencnek kéri megküldeni.

16 A kiegyezés után új feladatköröket kapott az Akadémia és mint hatóság is sokszor kapcsolódott a zempléni hivatalokhoz, sokasodó zempléni akadémikusok révén gyakoribb, élőbb volt a kapcsolattartás. 1865-ben Katona Dénes (1782-1874) sátoraljaújhelyi piarista tanár, matematikai dolgozatát küldte el az Akadémiához, melyre Arany János, mint akadémiai főtitkár szakvéleményt küldött a szerzőnek, melyet a matematikai és természettudományi osztály adott Katona dolgozatára: „Nagyon Tisztelendő Úr! Becses levelének tartalmát szerencsém volt a Mathematikai és Természettudományi Osztályok május 29-én tartott ülésben előadni, s ennek folytán értesítem Nagyon Tisztelendő Urat, amint következik. Az Akadémia köszönettel fogadta a beküldött művét, mint amely könyvtára gyarapítására beérkezett, de a bírálók kinevezésének annál kevésbé látta szükségét, mert ez, nyomtatva beküldött munkánál soha sem volt és most sincs gyakorlatban. Nagyon Tisztelendő Úr részéről sem volt kifejezve azon óhajtás, hogy munkája bírálatnak vetessék alá. Egyébiránt az Akadémia még ily óhajtás kifejezése esetében is alig tehetett volna egyebet, mint hogy a munkát köszönettel tudomásul vegye, miután megállapított „Ügyrendje" 164. pontja szerint „A kör négyszögesítése, a szög három felé metszését s örök mozgony feltalálását előadó értekezések vizsgálatlanul visszautasíttatnak." Melyről midőn kötelességem szerint tudósítanám, tisztelettel maradtam Pesten, június 8-án, 1865. Nagyon Tisztelendő Úrnak alázatos szolgája, Arany János titoknok. 1872. szeptember 4-én Matolay Viktor, Zemplén vármegyei törvényhatósági bizottmányának tagja, indítványt tett a Kazinczy emlékhely ápolására, emlékcsarnoka befejezésére: „Nemzeti nyelvünk16 Zlt. Választási ir. 1861.