Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

HŐGYE ISTVÁN Zempléniek az Akadémiáért és az Akadémiában

nem könnyen. Örvendek, hogy kapott. Ő sok jót fog tenni. ... Köztünk sem szerencsésebb szóló, sem tudósabb, sem tisztább lelkű ember nem ült, mint Kölcsey."

4 Kazinczy ebben a levelében már arról is tudósít, hogy mint akadémiai tag, feladatokat is kapott. A közgyűlés után (február 24.) a vidéki tagok hazamentek Pestről, de az ottmaradók további üléseket tartottak a feladatok megbeszélésére, így február 28-án és március 7-én. A levélből tudjuk, hogy Kassai József szerencsi öreg plébános arra kérte a társaságot, hogy terjedelmes lexikonát nyomtattassa ki és őt magát vegye fel az Akadémia tagjai sorába. Furcsának találták Kassai ajánlatát, de a lexikonát felküldeni kérték, mivel az Akadémia tervezi grammatica és lexikonok kiadását és alapul venné a már elkészült munkát. Kazinczy maga is elítélte azokat, akik maguk ajánlkoztak az akadémiai tagságra, de maga is tett ajánlatokat, többek között Kriebel János, eperjesi származású történetíró megválasztására, melynek során 1833-ban meg is választották. Az akadémiai tagságot Kazinczy életműve megbecsülésének tekintette, tagtársait tudóstársaknak, hiszen 1831. augusztus 8-án Guzmicshoz írt levelében, melyben az újhelyi kolera eseményeiről szólt, a kolerabiztosokat mutatta be és Balásházy Jánosról, mint akadémikusról beszélt.

5 A Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai című nyomtatott kiadványt József főherceg, nádor már 1831. április 15-én saját kezű levelével küldte meg Zemplén vármegye közgyűlésének tudomásulvétel és kihirdetés céljából. A kis kiadványban fogalmazták meg a társaság célját, a nemzeti fejlődést, a gazdasági, társadalmi, kulturális haladás elősegítését, meggyorsítását, szervezeti berendezkedést, tisztségviselők jogait, kötelességeit, gazdálkodását. Sátoraljaújhelyen, április 26-án tartott közgyűlésen ismertették a fenti kiadványt, Kazinczy ekkor nem volt jelen a közgyűlésen, de Balásházy János bizonyosan megjelent és örömmel hallgatta a zempléniek pártfogó állásfoglalását, a nagy célok érdekében tett felajánlásokat. Feltehetően jelen voltak későbbi akadémikusok is, pl. Szemere Miklós, Fáy András és más zempléniek.

6 Az 1832-ben végzett akadémiai munkálkodás beszámolóját szintén elküldték Zemplénbe, gr. Teleki József elnök és Döbrentei 4 Kazinczy Ferenc levelezései XXI. k. 483-485. 5 Kazinczy Ferenc levelezései XXI. k. 623. 6 Zlt. Loc. 294. No. 945.