Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

ZSÁMBOKI LÁSZLÓ „Vérrel, vassal, értelemmel" Gróf Andrássy György (1797-1872) és az Andrássyak az ország fölemelkedéséért

hatónak: a főrendek most leszavazzák az ellenzéket. 16 Széchenyi naplója szerint 1839-ben Metternich azt szerette volna, ha nem Szé­chenyi, hanem Andrássy lenne az ellenzék vezére. 1848-ban a magyar minisztérium Andrássyt jelöli sárosi főispán­nak, Batthyány Lajos miniszterelnök azonban ellene van. Széchenyi azt javasolna neki, hogy mondjon le. Ennek ellenére vállalja, s kine­vezik. 17 A forradalomban és a szabadságharcban nem vesz részt, s tá­vol marad az abszolutizmus politikai közéletétől is, egyetlen kivétel­lel: 1858-ban részt vállal, s döntő érdemei vannak a tudományos aka­démia újjáélesztésében. 1861-ben az alkotmányosság rövid virágzása idején szinte diadalmenetben vonul be Eperjesre, mint sárosi főispán. 1865-ben rövid ideig országbíró, majd főpohárnok mesterként az or­szág zászlósura. Politikai szerepet sem a kiegyezésben, sem azután már nem vállal. Andrássy György kétségtelenül két legnagyobb horderejű, leg­látványosabb akciója a Magyar Tudományos Akadémiához és a Lánchíd ügyéhez kapcsolódik, mindkettő pedig gróf Széchenyi Ist­vánhoz. Először pillantsunk bele kettejük kapcsolatába Széchenyi naplójának segítségével. Széchenyi 1838. augusztus 27-én - Andrássyval a híd dolgában folytatott igen kemény vita után - azt írja naplójába: „... négy barátom volt. Esterházy Miska, pompás fickó, de nem magyar; Wesselényi, pompás fickó, de fantaszta; Andrássy György pompás fickó, de szarakodó; Károlyi György pompás fickó, de —, " Ha ezt így leírta Széchenyi, akkor ezt így is érezte. Négyőjük közül Széchenyi volt a legidősebb (sz. 1791) és Károlyi legfiatalabb (1802). Esterházy grófot és Károlyi grófot még a hadseregből ismeri, naplójában 1821-ben szerepelnek először. Wes­selényi báróval erdélyi utazásai során ismerkedik meg szintén 1821­ben, majd 1823-ban együtt látogatnak Angliába és Franciaországba. Andrássy nevét 1825-ben, az akadémiai felajánlás kapcsán találjuk először a naplóban, majd 1829-ben tűnik fel újra. Ettől kezdve azon­ban rendkívül sűrűn: ha másként nem, azt említve, hogy Andrássy­nál ebédeltem, vacsoráztam, Andrássyval voltam stb. Barátságuk te­hát jóval későbbi, mint a többieké, nem ifjúkori, hanem férfikori ba­rátság volt. Széchenyi jelzője Andrássyra, t.i. hogy „szarakodó", 16 Szilágyi i. m. 508. 17 Széchenyi 1.1982.1223-1224.

Next

/
Thumbnails
Contents