Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
A gyógyítás története - Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig
főorvos fogadta a vendégeket. Megtekintették a 6 ezer munkást foglalkoztató gyárat, majd a munkás étkezdét, ahol egyszerre 300 munkás étkezhet. A modern kórház a higiéné minden vívmányával rendelkezett, tágas kórtermek, röntgen és vegyi laboratórium állt az orvosok rendelkezésére. (Itt megemlítést érdemel, hogy az Erzsébet Kórház ilyen felszerelésekkel nem rendelkezett.) A vendégeket a gyári kaszinóban fogadták ebédre. Számos köszöntő és tréfás beszéd szünetében a gyári zenekar szórakoztatta a közönséget. Utána az Erzsébet Kórházba hajtattak és a kórház még kezdetleges állapotának megtekintése után a központi épületben kávét és teát szolgáltak fel." 11 1910-ben Miskolcon rendezték a Magyar Orvosok és Természvizsgálók XXXV. vándorgyűlését. Ezen Zakariás a következőképpen mutatta be a kórházat: „A Diósgyőri Vas- és Acélgyár legfontosabb egészségügyi intézménye a kórház, a gyarmattól délnyugatra foglal helyet, az un. Kerekdombon, a szép Bükk helység tövében, remek kilátással ezen hegységekre és a diósgyőri várromokra. A kórház egy emeletes főépületből, és egy magasföldszintes gazdasági épületből áll. A kettőt üvegezett folyosó köti össze egymással. A 36 ágyas főépületben a földszinten van egy szép nagy műtőterem, egy nagyobb kórterem, megfigyelőszoba, Herba-szoba és az ápolónak lakosztálya, kapusszoba. Az emeleten egy kisebb kórterem, irodahelyiségek, Röntgen-szoba, laboratórium. Minden nagyobb kórterem mellett fürdőszoba és teakonyha." 1911-ben már 7 orvos, 2 gyógyszolga, 7 bába, 4 irodatiszt, és vöröskeresztes ápolónők látták el a betegeket. Az I. világháborút viszonylag könnyen átvészelték, bár több orvost frontszolgálatra vezényeltek, Strausz Zsigmond pl. Kijevben esett hadifogságba. Gondot okozott, hogy a románok a kórház anyagraktárát teljesen kifosztották s ebbel kötszerreket, pokrócokat, tisztítószereket is elvittek. 1927-ben Zakariás nyugalomba vonult, helyét dr. Mauks Károly gyári főorvos vette át. Ő 1937-ben pénzt igényelt önálló osztálypavilonok építésére és bővítésre. Tervei szerint a sebészet ágyszámát háromszorosára kell emelni, a belgyógyászatét kétszeresére, s új osztályként megvalósítani a szülészetet. A legrégebbi osztály a sebészet, ahol a ágyak száma 1985-tól 40-re csökkent. Ennek az az oka, hogy ekkor készült el az új traumatológiai épület és az új traumatológiai osztály. A belgyógyászati osztály építése 1940-ben kezdődött, ekkor már Jónásch Antal az igazgató, aki 1947-ig látta el feladatát. Az első főorvos, dr. Boross Imre, Győrből jött Miskolcra, s 28 éven keresztül, 1968ig látta el az osztály vezetését. Az épület 1944-ben találatot kapott, 11 Jármay Gyula: Metamorphosis ... 32. p.