Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Adorján Imre: Az üzemegészségügy története

Az előadás hallgatósága 1962. szeptember 1-tól megszerveztük az éjszakai orvosi ügyeletet a nagyüzemekben. 1965. április 21-én felavatásra került a vasgyári üzemi rendelőintézet, mely 10 évig, 1975-ig tartotta üzemi jellegét, ekkor területi rendelőintézet lett, bár ugyanazon funkcióval mint eddig. 1964-ben a Semmelweis Rendelőintézetben, 1969-ben a vasgyári rendelőintézetben alakult meg a munkaalkalmassági rendelés, mely az üzemorvossal el nem látott üzemek dolgozóinak munkaalkalmassági feladatait látja el. 1961-ben az üzemorvosi szolgálat megkapta az üzemi táppénzbevételi jogot, az üzem székhelyén lakó üzemi dolgozókra kiterjedóleg. Ekkor alakult meg az üzemi alkohol gondozó és miniszteri rendelet segítségével megalakultak az üzemi rehabilitációs bizottságok. 1969-ben 37 üzemben 140 üzemorvos mintegy 70.000 dolgozót látott el Borsod megyében. Ez a nagy szám mutatja, hogy megnőtt az orvoshiány és az állások egy részét részfoglalkozású üzemorvosokkal kellett betölteni, de még így is nőtt az üres, betöltetlen állások száma. És bár 1961-ben megkaptuk az év végi bánya és iparvidéki jutalmat, ez sem javított és ezért 1969. szeptember 30-tól a kohászatban az üzemi táppénzbevételi jogot fel kellett függeszteni. 1971. újabb átszervezés volt. 1975-ben ismét átszervezés következtében kórházi egységbe kerültünk. így az addig egységes szolgálat 4 részre szakadt, a munkaalkalmassági rendeléseket a rendelőintézetekhez csatolták.