Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Elnöki megnyitó

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság Baán István MEGNYITÓ Aki Miskolcra látogat, s megáll a minorita templom előtti téren, ha lassan körbenéz, egymás után pillantja meg a kéttornyú barokk templom mögött a karcsú, copf stílusú orthodox templomot, majd tőle balra a Kossuth utcai „kakasos", református templomot, s ha jobbra tekint, ide látszik a Búza téri görögkatolikus templom magas tornyáról a kettős kereszt, hátrapillantva pedig a város egyetlen megmaradt zsinagógáját láthatja. Kevés olyan város van, amely ilyen koncentráltan nyújtaná a benne sokasodó vallási közösségek harmonikus látványát, mégha a történelem folyamán nem is volt mindig ilyen békés ezeknek az egyházaknak egymáshoz való viszonya. A millecentenárium alkalmat nyújt számunkra, hogy elgondolkozzunk azon, mennyire kapcsolódott össze népünk sorsa a kereszténységgel. Történelmi tény, hogy az egyház, ill. az egyházak meghatározó szerepet játszottak egy évezreden át nemzetünk életében, a bennük megélt keresztény hit hozzásegítette a magyarságot ahhoz, hogy megőrizhesse identitását a Kárpát-medencében. Közhelynek számít, hogy a kultúra értékei a kereszténység csatornáin jutottak el hozzánk, s nemcsak történelmi múltunkban volt jelen, hanem máig is hat a keresztény gondolat. Hazánk egy időben kiérdemelte „a kereszténység védőbástyája" megtisztelő címet, s ez arra utal, hogy féltékenyen igyekezett őrizni mindazokat az értékeket, amelyekkel az evangélium ajándékozta meg. Ez a cím egyúttal azt is mutatja, hogy védőpajzsul szolgált a keresztény Európa számára is, hiszen nemcsak magának akarta megtartani a krisztusi örökséget, hanem mások számára is biztosítani óhajtotta azt. így fonódik össze a magyarság történelmében kereszténység és európaiság. Igaz, Európa arculata azóta igencsak megváltozott. Sokszor és sokhelyütt vonták kétségbe Jézus tanításának korszerűségét és alkalmazhatóságát, az előző évszázadok során csupán egynek tűnt a feltörekvő ideológiák között, amelyek harsány szerepet követeltek maguknak Európa új képének kialakításában. Ennek oka többek között abban is keresendő, hogy a kereszténységet jobbára azonosították az egyházi intézmény rendszerekkel, s tudatosan igyekeztek megtagadni tőle azt az ál-