Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Kubassy László: A mentőügy története

Az új épületben ambulancia és fektető' is van, melynek igénybevételével a mentőorvosi munka színvonala és tekintélye évről évre növekszik. A mentőápolók és gépkocsivezetők is folyamatos képzésben részesülnek, a munkakörüknek egyre szakszerűbben tesznek eleget. A feladatoknak megfelelően a személyi- és a gépkocsiállomány is szaporodik. A rendeletek és az irányelvek szerinti igénybevételt és a helyszíni mentő-beavatkozást a lakosság és a társszervek eleinte nehezen és lassan szokják meg, szívós felvilágosító tevékenységüknek és odaadó munkánknak beérik a gyümölcse, mind több elismerést kapunk. 1954 márciusában indul meg Budapesten a rohamkocsi szolgálat, mely az aktívabb életmentő beavatkozásokat tűzte maga elé: a sokkprevenció, majd ehhez kapcsolódott a reanimáció és a kardiovaszkuláris katasztrófák helyszíni ellátása. 1956 júniusában szerveztük meg a miskolci rohamkocsi szolgálatot, hazánkban másodikként, de talán Európában is, mert a mienkkel egyidőben kezdte meg a kölni (NSZK) rohamkocsi is a tevékenységét. Szolgálatunk mindenkor igyekezett a tudomány haladásával lépést tartani és a szükséges felszerelést a szűkös anyagiak közepette is biztosítani. Az 1956 októberi-novemberi véres események Miskolcot is érintették. A lövöldözések sérültjeit még a puskaropogás közepette igyekeztek dolgozóink kimenteni és kórházba szállítani. A kijárási tilalom idején a megszállók csak a mentőkocsik mozgását tűrték el, így az orvosi ügyelet helyett is a mentők látták el a betegeket. Szerencsére a többszöri életveszélyes és fenyegetett helyzet dacára, a személyi állományban, az autókban, a felszerelésben nem esett kár. Ez a bátor kiállás hamarosan feledésbe merült. Az ember alkotta repülőszerkezetek megjelenése óta foglalkoztatja a gyógyító szakembereket a kérdés: miként állítható ez a technika a bajbajutottak szolgálatába? Már 1870-ben, az ostromlott Párizsból léghajóval szállították el a sérülteket biztonságos helyre. Hazánkban az I. világháborúban kevés, a II. világháborúban annál több súlyos sérültet szállítottak repülőgéppel a távoli frontokról a hátországi kórházakba. Magyarországon a 30-as években aktívan foglalkoztak a légi mentőszolgálat lehetőségével. 1936-ban a Magyar Vörös kereszt a Légügyi Hivatallal közösen rendezett egy légügyi és mentőkonferenciát, amelyen 27 állam 100 küldöttel képviseltette magát. Ezt követően megalakították a Magyar Vöröskereszt légi mentőszolgálatát.