Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Kubassy László: A mentőügy története

Kubassy László A MENTŐÜGY TÖRTÉNETE Az emberiségben ősidőktől fogva megvan a bajbajutott társaikon való segítés ösztöne, tudatos szándéka. Az ókor orvosi ismereteit a középkor vallásos áramlatai szinte a feledés homályába borították. A XVXVII. században meginduló felvilágosulás korszaka az orvostudomány számára is megnyitja a fejlődés lehetőségét, mellyel mindjobban megismeri az ember önmagát, szervezete működését, pusztító betegségeit. A XVIII. században kialakuló közegészségügyi ismeretek, a települések városiasodása hatására a XIX. században mind több kórház épül, felváltva a régi ispotályok, kocsmák betegápoló szerepét. A 25 ezer lakosú Miskolc városában 1856-ig nem volt nyilvános kórház. 1856. február 10-én nyílt meg a kórház a tetemvári katonai ispotály romos épületében 20 ággyal dr. Schnirch Emil Borsod megye főorvosának közbenjárására, aki Bach miniszterrel és Semmelweis Ignáccal egy légióban szolgált a bécsi forradalom idején. Az az általános mozgalom, mely az 1870-es évek elején Magyarországon a tűzoltóintézmények felállítása terén megindult, Miskolc városát sem hagyta érintetlenül. Belátták a lelkes polgárok, hogy immár felette szükséges az előforduló tűzeseteknél a teljesen felszerelt, begyakorlott és szakképzett tűzoltóság munkálkodása az azelőtti zűrzavaros, tökéletlen tűzoltás helyett. „Mert lehetnek kitűnő eszközök és tűzoltószerek, de ha nincsenek katonailag disciplinait egyének, kik azokkal szakszerűen, megfelelő ügyességgel és ami legfőbb kitartással, bátorsággal bánni tudjanak, azok mind csak meddő, értéktelen kincsek." 1873. augusztus 31-én volt az Önkéntes Tűzoltó Egylet ideiglenes alakuló közgyűlése. A szeptember 21-én tartott közgyűlésen választották meg az egyetlen tisztségviselőit, köztük orvosként dr. Réczey Zsigmondot, főparancsnoknak Martin Károlyt. 1874. március 1-én alakult meg véglegesen az egylet, melynek tisztikarában dr. Réczey Zsigmond, későbben dr. Kazai (Krausz) Mór szerepel mint egyleti orvos. 1878. augusztus 3l-e az egylet működésének szomorúan nevezetes napja. Az akkor lezajlott katasztófális miskolci árvíz a Tűzoltó Egyletet egyszerre mentőegyesületté is felavatta. Ezen a szomorú emlékű éjszakán a Bükk völgyeiből lezúduló árvíz 2000 lakóházat megrongált és 300 emberéletet követelt. Több mint ötven egyén életét mentették meg az egylet tagjai, kik előtt jó példával Soltész Nagy Kálmán polgármester és Martin Károly főparancsnok jártak elől.