Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

15. Hannoverben hasonlóan kettőnek adnak élelemre való költséget. 16. Erlangenben kettőnek szállás és élelmet 17. A berlini joachimi kollégiumban kettőnek szállást és élelmet. 18. Majna-Frankfurtban lévő egyetemen „Belgiumba" utazó tanulóknak, vagy onnan visszatérőknek utipénzt adnak. Svájcban 19. A bázeli erasmi kollégiumban négynek van szállása, ebédje és vacsorája. A respublica kegyességéből azonban bármikor hatot részesíthetnek ebben a javadalomban. 20. Zürichben hárman kapnak élelemre elegendő költséget, s a hazatérőnek 30 Ft útiköltséget. 21. A berniben havonként 12 forintot kapnak, aztán alsó és felső ruházatot, s két esztendő elmúltával útiköltség fejében 80 forintot. 22. Genfben háromnak élelemre adnak költséget. 23. Schaffhausenben kettőt fogadnak be. 24. Szent Gallenban pedig a Svájcba utazóknak útiköltséget adnak. Felvetődik egy másik kérdés is. Mi volt az oka a protestáns ifjak olyan nagy arányú külföldrejárásának? A protestáns egyházak belső és külső történeti szükségszerűsége magyarázza ezt. Belső kényszere oktatás-struktúrájából adódott. Nem volt olyan egyetemük, ahol megfelelő képzettségű lelkészekről és tanárokról gondoskodhattak volna.

25 Ezért alakult ki a 17. században az a szokás, hogy a kollégiumok tanári kara az utánpótlás biztosításának érdekében, módszeres kiválasztással küldtek kebelükből tehetséges jelölteket külföldi akadémiákra. Emiatt évszázadokon át az udvar szemében az európai szellemiséget sugárzó kollégiumok tanári katedrái a „rebellió fészkei" voltak. Külső kényszert a protestánsok kisebbsége, az udvar rájuk nehezedő nyomása és a magyar uralkodókörök protestánsellenes magatartása jelentett. Ezek politikai és ideológiai szorításából felfrissülést jelentett, hogy a peregrinusokon keresztül a protestánsok elevenen kapcsolódhattak Európa szellemi vérkeringésébe. A diákok vitték és hozták a híreket, építették a kapcsolatokat. S nem egyszer a hazai protestánsok így nyertek hathatós segítséget külföldi hitsorsosaiktól az itthoni állapotuk javítására. A külföldi utazás és tanulás igen sok költséggel járt. Mégis százával mentek a diákok. Elsősorban a külföldi egyetemek kedvezményei, 25

Erre világít rá például: TIREL. A. IX./2811. sz. levél.