Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Kocziszky György: A kialakítás alatt álló városfejlesztési stratégia várható hatása a következő évtizedekre

9. Az állami szerepvállalás csökkenésével egyre nagyobb feladat hárul a helyi erőkre. Az önkormányzati fenntartású (finanszírozású) intézmények mellett az egyházi és a civil szervezetek - anyagi okok miatt - változatlanul csak kis szerepet töltenek be a feladatok megoldásában. Az utóbbiak színesítik ugyan az ellátás struktúráját, de feltételeik miatt többnyire csupán egy szűk társadalmi réteg számára elérhetők. Az egyes intézmények lokálisan tevékenykednek, az együttműködés közöttük esetleges. 3. Stratégiák kidolgozása A célok megfogalmazásával egyidejűleg megszületett a város jövőképét, illetve jövőjét meghatározó - egymással szükségszerűen kompatibilis — hét stratégia: * GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA * SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA * KULTURÁLIS, OKTATÁSI, SPORT STRATÉGIA * KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIA * VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA * VAGYONGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA * VÁROS-MARKETING STRATÉGIA Az egyes stratégiák az alapvető célok, illetve az azokat reprezentáló részcélok eléréséhez vezető utat jelölik ki; a város gazdasági, társadalmi, kulturális és tárgyi környezetének aktív formálásához szükséges cselekvési akciókat határozzák meg. Lényeges eleme a stratégia készítésének a célok és az elképzelések széles körű megismertetése, társadalmi vitára bocsátása, a tervezett irányok megmérettetése, a társadalmi-szakmai visszacsatolások alapján a szükséges korrekciók átvezetése. 4. Akciók tervezése, ütemezése, erőforrások elosztása A város polgárainak konszenzusán alapuló stratégiák alapján indulhat meg az operatív végrehajtás alapjául szolgáló tervek kidolgozása. Az akciótervezés feladata a műszaki-gazdasági részletek pontosítása, az intézkedések meghatározása, a szervezeti és személyi felelősök kijelölése, a határidők megállapítása.