Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Kobold Tamás: Miskolc város a harmadik évezredben

Kobold Tamás MISKOLC VÁROS A HARMADIK ÉVEZREDBEN Az évtizedeken keresztül lélekszáma és területi kiterjedése alapján az ország „második városa" büszke címet viselő Miskolc ma számos problémával küzd. A gondok egy része korábbi eredetű; a hirtelen felduzzasztott lakosság heterogén összetételéből, szociális helyzetéből, kulturális igényéből, a város település szerkezetéből és az erőltetett, egyoldalú iparosításból származik. A gondok másik része új keletű; a nagyvállalatok szétesése, az ebből eredő munkanélküliség és a szociális támogató rendszer elégtelensége a forrás. A feladat tehát nem kevesebb, mint a várost terhelő negatív gazdasági és társadalmi folyamatok megállítása illetve megfordítása, az apatikus állapot leküzdése, hiteles, mozgósító erejű jövőkép felrajzolása, annak elfogadtatása, és az elképzelések tettekre váltása. Csak széleskörű szakértői együttműködésen alapuló, tervszerű munka keretében kidolgozott városfejlesztési stratégia megvalósításától várható a gondok kezelése. Fontos hangsúlyoznom, nem szabad megengednünk, hogy a város fejlesztési stratégiáját pártpolitikai érdekek alakítsák. Nem vállalható fel és a célját sem éri el igazából, ha a stratégiát a politikai választások eredményeként négyévenként újrafogalmazzák, mert ebben az esetben bizton állítható, hogy a városnak jövője nem lesz, jelenlegi jelentőségét is elveszíti. Ezért kívánatos és szükséges, hogy a miskolci polgárok konszenzusán alapuló, de a szakértelmet nem nélkülöző városfejlesztési stratégia kerüljön kidolgozásra és elfogadásra, melyet épp a konszenzus tesz képessé arra, hogy a várost irányító politikai erők mindig magukénak vallják és csak az élet által diktált realitásokhoz igazítsák. Ezért az elkövetkező hónapokban a városfejlesztési stratégia tervezetét társadalmi vitára bocsátjuk és miután a város társadalma kihordta, a vitákban kiérlelte a tervezetet, kerülhet az a város közgyűlése elé elfogadásra. Mai előadásomban foglalkoznom kell a város rövid történelmével, hiszen a város gondjai részben a múltjában gyökereznek. Stratégiakészítésnél, a jövőkép formálásánál számításba kell venni az adottságokat, a lehetőségeket. A feladatok nagysága a város vezetésétől, a Közgyűlés tagjaitól, a helyi közélettel foglalkozóktól is új szemléletet követel.