Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Kozák Imre: Elnöki megnyitó

Az egyetemről 17 előadót hallhattunk, mint a legkülönfélébb szakterületek reprezentásait. Eme adat - az elnökök előbb említett számával együtt - fényesen mutatja azt, hogy az Egyetem mennyire a város szerves részének tekinti magát és mennyire készségesen bekapcsolódott a városi ünnepség sorozat rendezvényeibe. Az előadók szakma és munkahely szerinti további csoportosítása helyett mindagyiunk köszönetét és elismerését fejezem ki kimagasló munkájukért, magas szakmai értékű előadásaikért. A konferenciák mindegyike - egy kivétellel, amely a „Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság" címet viselte és témáit az általánosabb magyar történelemből merítette - Miskolc városához kapcsolódott és egy másik, a mai kivételével annak történetéhez kötődött. Nagyszerű gondolat volt a konferenciák megrendezése. Magáért az ötletért, de ezen túlmenően a részletek kidolgozásáért és a szervező munka oroszlánrészének elvégzéséért is Dr. Dobrossy Istvánnak a Megyei Levéltár igazgatójának tartozunk köszönettel. Hasonlóképpen köszönet és elismerés illeti meg a Kobold Tamás polgármester vezette „Millecentenáriumi Bizottságot", amely a konferencia-sorozatot a városi ünnepségek részeként elfogadta és anyagilag támogatta. A Miskolci Akadémiai Bizottság dísztermét bocsátotta a konferenciák rendelkezésére és vállalta azok technikai lebonyolítását. A helyi napilapok közül a Déli Hírlap adott rendszeresen összefoglalót az elhangzott előadásokról és közölte előzetesen az egyes napok programját. Számomra nagy élvezetet jelentettek az előadások, amelyeket módomban állt meghallgatni. A teljesség igényére való törekvés nélkül felvetek néhány személyes élményt. Olyasmiket tudtam meg a város és környékének múltjából, amelyek egy része megtalálható ugyan a szakkönyvekben és forrásmunkákban, számomra mégis ismeretlenek voltak, más részük azonban - nézetem szerint - teljesen új volt és az előadók ezen alkalommal végzett búvárkodásának eredményei. Például: Miskolc határában működött az ország leghosszabb alagútja. A világon először egy miskolci orvos alkalmazott a kanyaró ellen védőoltást. Az emlékezetes 1825. november 3-i országgyűlésen, amelyen egy fiatal huszárkapitány gróf Széchenyi István a „Magyar Tudós Társaság" megalapítására felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét (a kortársak szerint 60 ezer forintot), másodikként Alsózsolca szülötte, Borsod vármegye követe, Vay Ábrahám jelentkezett és ajánlott fel 8 ezer forintot. Őt követte gróf Andrássy György tornai követ és Károlyi György gróf. Ők négyüket tekintjük a mai nevén Magyar Tudományos Akadémia első megalapítóinak. Az is figyelemre méltó, hogy a Vay család egy korábbi tagja, Vay Miklós a 18. században elnyerte a Royal Society tagságát.