Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Stipta István: A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében

Arisztidról készült híres Than Mór portré. Ott maradt viszont a 29.000 kötetes könyvtár és a rendkívül értékes érem gyűjtemény. A város nem tudott önálló épületet adni, így a városháza II. emeletének néhány helyisége nyújtott átmeneti otthont a jogakadémiának.

3 Az oktatás a kommün időszaka alatt szünetelt. A miskolci kultúrbiztos felhívta ugyan a tanári kart, hogy tartsanak öntudatosító szociológiai előadásokat a Vörös Hadsereg tisztjei és altisztjei részére. Erre nem akadt vállalkozó, minden esetre Mikler Károly dékán az egybegyűlt akadémiai ifjúságnak a „vezérek korabeli ősmagyar nemzetségi kommunizmusról" tartott előadásokat. A viszonyok konszolidálódása után az országban elsőként 1919. október 4-én Miskolcon indult újra a jogi oktatás, a rendkívüli helyzetre tekintettel egyelőre összevont évfolyamban. A tanári kar nehezen verbuválódott, ekkor derült ki, hogy a felvidéki professzorok közül többen nem kívánnak Miskolcra költözni. Mikler Károly vállalta az oktatást, Sztehlo Zoltán is áttelepült. Rövid ideig tanított Miskolcon Maiéter István, Flórián Károly és Obetkó Dezső. Ok hárman később az átmenetileg engedélyezett kassai jogakadémiára mentek át. Sajátosan alakult Hébelt Ede helyzete. A neves jogtanár , aki már Eperjesen résztvett a radikális helyi értelmiségi mozgalmakban, a tanácskormány idején tevékenyen támogatta a baloldali törekvéseket. A „proletárdiktatúra alatt tanúsított politikai magatartása" miatt 1920 áprilisában felfüggesztették állásából, pere az egyházi fórumok előtt 1934-ig tartott, ekkor zárták ki végleg a tanári karból. A kieső tanárok helyére már 1921-ben sikerült három kiváló oktatót találni. Ettől az évtól tanított az akadémián Bruckner Győző, Hacker Ervin és Schneller Károly.

4 2. Az oktatás feltételei stabilizálódtak, a hallgatói létszám is biztatóan növekedett. Rövidesen bekövetkezett azonban az első krízis, ami a felügyelő minisztérium 1921 - es döntésével függött össze. A kormányzat ettől az évtól szüntette meg a felekezeti iskolák állami támogatását. Az indok anyagi természetű volt, de igazán veszélyessé Klebelsberg Kunó elvi állásfoglalása miatt vált. Az új kultuszminiszter ellenezte a kétszintű jogászképzést és az egyházi keretek között folyó jogi oktatást. A jogakadémiát csak helyi összefogás menthette meg. 3 Bruckner 24. old. A város egyelőre csak nyolc helyiséget tudott a jogakadémia számára biztosítani. Tíz év múlva került sor a lakásügyi és a főügyészi hivatal elköltözésére és az átengedett helyiségek oktatási célú átalakítására. 4 Rátkai András: A Tanácsköztársaság történetének első szakasza megyénkben. Borsodi Szemle, 1969. 1. sz. 25. old., Bruckner: 25. old., Reggeli Hírlap 1919. április 3-i, Miskolczi Napló 1919. április 3-i, Miskolczi Munkás 1919 június 24, 27 -i számai., EOL Tiszai Egyházkerület Jogakadémiája. Kari ülési jegyzőkönyvek 1919-1926. 7, 9, 22. old.