Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Ruszoly József: Zsedényi Béla és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap

akarná bizonyítani, hogy zápor zuhog és a legfényesebb napsütésben, a déli verőn, hogy korom sötét éjszaka van.

8 1950-ben pedig az egyik fő vádpont, melynek alapján (első fokon) életfogytiglanra ítélték az egykori főszerkesztőt, éppen az FRH-ban megjelent, háborús bűntett (!) számba vett vezércikkek voltak... Amint a Legfelsőbb Bíróság 1963. december 9-ei, vádelejtés folytán hozott megszüntető végzése megállapította: A vádirati tényállás szerint dr. Zsedényi Béla a Horthy-rendszer egyik vidéki hivatalos lapjának, a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapnak 1939-tól kezdve szerkesztője volt. Irányítása mellett a lapban sorozatosan jelentek meg a Szovjetuniót gyakran gyalázó, háborúra uszító és a német fasiszta haderőt dicsőítő cikkek. Cikkírói tevékenységével maga is közvetlenül szolgálta a fasiszta háborús propagandát, amivel jelentős mértékben elősegítette Magyarországnak a háborúba való belesodródását. A vádirat e tényállási részének megállapítása szerint a terhelt ezzel a magatartásával háborús bűntettet követett el. Itt jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezzel szemben a vádirat bevezető része e cselekményt — nyilván elnézésből - a demokratikus államrend elleni szervezkedésben való tevékenység részvételként nevezi meg. A Legfőbb Bíróság ezzel szemben rámutatott: Dr. Zsedényi Béla terhére tévesen nyert megállapítást a becsatolt új ságcikk-másolatok alapján a háborús bűntett. Azok az újságcikkek, amelyeket a terhelt többnyire az 1942. évet megelőzően írt, sem a BHÖ 84. pont a) alpontjába felvett háborús bűntettet, sem más bűntett törvényi tényállását nem valósítják meg. De azon az alapon sem lehet terhére bűncselekményt megállapítani, hogy a már említett újságnak 1944-ig szerkesztője volt.

9 5. Megbecsülik-e Zsedényi Bélát pátriájában, ismerik és méltányolják-e küzdelmeit? Tudatában vannak-e a miskolciak az ő államférfiúi tevékenységének és tragikus sorsának? A régi miskolci polgárok, egykori joghallgatói s a historikus szakmabeliek mindenképpen. Az utca embere és a Hivatal képviselője aligha. Mintha még mindig az irigységgel vegyes bizalmatlanság lengné át emlékét, amely éppen egykori szövet8 Ruszoly József, Három borsodi örökhagyó, 185. 9 Ruszoly József, Három borsodi örökhagyó, 194-195.