Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Veres László: A Herman Ottó Múzeum szerepe a társadalomtudományokban

nek kodifikálása maradt még hátra. Időközben körvonalazódik az együttműködés egy másik tanszék, vagy tanszéki csoport kihelyezésében is. Az egyetemi bölcsészképzés megindítása után a múzeumi kutatómunkában másodlagossá vált a történeti és irodalomtörténeti kutatás, ugyanis e területeken csak az egyetemi tanszékekkel közösen érhetők el korunk követelményeinek megfelelő eredmények. Az eddigi együttműködés eredményeként könyvelhető el a Magyar Történeti Tanszék és a múzeum közös kiadványa, s a rövidesen beinduló közös kutatási programja Hejőcsaba és Görömböly múltjának feltárására. A jelzett, megváltozott körülményeket figyelembe véve az 1990-es évek elejétől az un. kiemelt kutatási programok élveznek elsőbbséget a múzeumban. Ez azt jelenti, hogy a régészet, a művészettörténet, a néprajz területén folyó és kizárólag országos, nemzetközi jelentőségű társadalomtudományi kutatásokat szervez és minden eszközzel támogat intézményünk, s a kutatási eredmények kiadását alapvető kötelességének tekinti. Ez évig a Magyar honfoglalás korának régészeti feltárása és vizsgálata, a megyénk népművészeti monográfiája elkészítése, illetve meghatározott tájegységek (Bodrogköz, Bódva-völgye) komplex történeti-néprajzi-kultúrtörténeti bemutatása szerepelt terveink között. E terveink döntő részben megvalósultak, hiszen a magyar honfoglalásról készült nagysikerű kiállításunkhoz kapcsolódóan A magyar Honfoglalás korának régészeti emlékei és A karosi honfoglalás kori temetők c. köteteink már megjelentek. Elkészült a Bodrogközt bemutató monográfia is, s rövidesen nyomdába adjuk a népművészeti monográfiát és a Bódva völgyét bemutató kötetet. A múzeumban folytatott társadalomtudományi vizsgálatok alapján három korszak jelölhető meg az intézmény történetében. A hosszan tartó megalapozó időszakot az 1970-1980-as évekre tehető virágkornak tekinthető periódus követte, a széles spektrumú, több területen nemzetközi jelentőségű, kiadványokban bővelkedő kutatások periódusa, amikor a Herman Ottó Múzeum Északkelet-Magyarország legjelentősebb társadalomtudományi kutatóbázisává vált. Az utóbbi évek megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyai, az egyetemi bölcsészképzés kezdete és a kvalifikált munkatársak egy részének eltávozása új helyet jelölt ki az intézmény számára a társadalomtudományi kutatásokban. A régészet, a művészettörténet és az etnográfia területén találhatja meg a múzeum sajátos szerepkörét s minden remény megvan arra, hogy e tudományágakban is meghatározó szerepet lásson el a régióban. Más tudományágakban, így a történelem, irodalomtörténet terén a Levéltárral közösen és az egyetemi tanszékekhez kapcsolódva lehet csak képes korunk követelményeinek megfelelő feladatok ellátására.