Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Farkas Ottó: A Miskolci Egyetem mint tudományos műhely

Az érc- és szénelőkészítő' kutatások, a környezetvédelmi szempontok érvényrejuttatása révén gazdagodtak. Olyan többcélú információs rendszer kidolgozásával is foglalkoznak a kar szakemberei, melyek feldolgozzák a térség természeti és társadalmi potenciálját, a közművek és az infrastruktúra adatait, a különböző' döntéshozatalok megkönnyítése érdekében. A Kohómérnöki Kar kutatásainak gerincét a kohászati folyamatok tudományos megalapozásának, azok fejlesztésének és az eredmények gyakorlati hasznosításának témakörei alkotják, szoros összefüggésben az anyagtudomány, a minó'ségbiztosítás, az energiahasznosítás, a környezetvédelem és az automatika tudományterületeivel. A vas— és acélmetallurgiai kutatások során sok kiemelkedő és hasznosított eredmény született a fajlagos energiafogyasztás csökkentése, a termékminőség javítása és a technológiai folyamatok fejlesztése témakörökben. Sok értékes és a gyakorlatban megvalósított kutatási eredményt mondhat magáénak a képlékenyalakítási technológiák tervezésének, fejlesztésének és optimalizálásának kutató gárdája is. Fontos kutatási terület a könnyű-, színes— és ritkafémek, illetve azok vegyületeinek primer és szekunder alapanyagokból történő előállítása, s a különleges tisztaságú fémek hidrometellurgiája, mely utóbbi témakörben nemzetközileg is elismert eredmény született. Jelentős eredményeket értek el kutatóink a nyomásos öntészet területén, valamint az öntvények - dermedés közbeni - magatartásuk vizsgálati módszerének - külföldön is elismert - kidolgozásával. A fémek és fémötvözetek kristályosodási folyamataira feltárt új ismeretek folyamatos gazdagítása mellett, az anyagtudomány, a nemfémes anyagok tulajdonságainak kutatási feladataival is gazdagodott. A minőségelmélet, a hibadiagnosztika és a minőségbiztosítási rendszerek kutatása az anyagtudományhoz kapcsolódó, szintén jelentős, új témakör. Az energiagazdálkodás egyik kiemelt fontosságú kutatási terület. Az eddigi eredmények alapján a kar kutatási központtá vált az ipari kemencék és az ipari energiagazdálkodás területén. Szeretném kihangsúlyozni, hogy mind a bányászat, mind pedig a kohászat területén az utóbbi időkben gyakorlatilag megszűntek a kutató intézetek, így egyetemünk Bányamérnöki Kara és Kohómérnöki Kara egyben az ország egyetlen bányászati és kohászati tudományos műhelye. A 47 évvel ezeló'tt alapított Gépészmérnöki Kart, kutatási potenciáljának kiépítése során az a törekvés vezette, hogy a gépészeti tudo-