Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Terplán Zénó-Kozák Imre: A Miskolci Akadémiai Bizottság munkája

Terplán Zénó-Kozák Imre A MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG MUNKÁJA A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságát (rövidebben: a Miskolci Akadémiai Bizottságot, rövidítve: a MAB-ot) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hozta létre Borsod-AbaújZemplén, Heves és Nógrád megyékre kiterjedő működési területtel Észak-Magyarországon. Az alakuló ülésre 1979. november 30-án került sor a Miskolci Egyetem tanácstermében. A MAB ekkor hagyta jóvá saját szervezeti szabályzatát, amelyet 1990. december 18-án, majd az Országgyűlés által elfogadott Akadémiai Törvény, az ezt követő MTA-alapszabály és -ügyrend birtokában 1995. október 20-án módosított. Az MTA alapszabálya a területi bizottságokról (vagyis a MAB-ról is) többek között így rendelkezik: - A területi bizottságok az MTA összefüggő, nagyobb földrajzi területek szerint szervezett egységei. - A területi bizottságok (vezető testületek) tagjai az adott területen működő hazai akadémikusok és azok a doktorok, akiket az adott területen működő doktorok taggá választanak. A bizottságok bevonják munkájukba a terület értékes elméleti és gyakorlati tevékenységet folytató, tudományos fokozattal nem rendelkező szakembereit is. A Miskolci Akadémiai Bizottság alatt annak legfőbb vezető testületét értjük. Szervezeti szabályzata szerint a MAB többek között - figyelemmel kíséri és segíti a működési területén folyó tudományos tevékenységet, - számon tartja a terület tudományos kutatóhelyeit és más tudományos műhelyeit, továbbá az ezeken kívül működő kutatókat, - nyilvántartja a területén működő akadémikusokat, az MTA köztestületi tag doktorokat (doktor: az MTA doktora tudományos cím és a doktori PhD fokozat birtokosa, a tudomány doktora és a tudomány kandidátusa), a habilitált doktorokat, az MTA tisztségviselőket, az MTA tudományos bizottságainak és más bizottságainak tagjait és az MTA közgyűlési képviselőnek megválasztott doktorokat, - elősegíti kapcsolatok létesítését a terület kutatói között, lehetőségeket teremt egymás munkájának megismerésére - szak- és munkabizottságokat, alkalmi bizottságokat hoz létre,