Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Kovács György: Szabad- és közművelpdés a Diósgyőr-Vasgyári Egyesület tükrében

Három a kislány, Mikszáth-Harsányi: A Noszty-fiú esete Tóth Marival, Farkas Imre: Nótás kapitány című darabok szórakoztatták a hálás vasgyári közönséget. Bimbó Gyula, Janitzky József, Ivanits László, Schulek István, Záhony János, Gajdos Ede voltak az új rendezőtehetségek. Jablonovszky Ferenc vasgyári tisztviselő személyében új szerző mutatkozott be, aki a szintén vasgyári Hoppe Jenő zenéjére a Vilmos huszárokat írta meg és mutatták be óriási sikerrel. A Jószerencse műkedvelőinek nevéhez fűződik minden idők legnagyobb vállalkozása Szilágyi-Huszka: Erzsébet című 3 felvonásos operettjének bemutatása Zóni László rendező javaslatára a diósgyőri strandfürdő csodálatos környezetében, majd Darvas József Szakadék című drámája 1943. május 15-én. A németek 1944. március 19-i bevonulása után megkezdődött a baloldali munkások üldözése, minden egészséges fiatal vagy katona, vagy levente lett, az elmúlt esztendőkben nagy sikert elért és közönséget vonzó mozgalom szereplői átmenetileg visszahúzódtak, az őket lelkesen támogató vasgyári közönség is mással volt elfoglalva. Lezárul a Diósgyőr-vasgyári szabad- és Közművelődés egy csodálatos, eredményekben és sikerekben gazdag, soha nem feledhető korszaka. De majd ha elcsitultak a fegyverek, a legjobbakat újra ott látjuk majd a leromlott, lepusztult vasgyári munkásotthon színpadán. Az 1944. december 3-a utáni napokban lerombolt, kifosztott gyárakat találtak a Diósgyőr-vasgyári munkások és alkalmazottak. A mai napig is elismerésre méltó erőfeszítések kezdődtek a termelés akadályainak elhárítására, a közellátás megszervezésére. E kettő jelentette elsősorban az újjáéledés, az újrakezdés lehetőségeit. Az éjjel-nappal, gyakorta étlen és szomjan végzett munkával az emberek ezrei leküzdötték a nehézségeket és 1945 szeptemberében megindult a folyamatos termelőmunka. Az azonnal megjelenő pártcsatározások mind a politikai, mind a gazdasági, de a közművelődés területén is nyomon követhetők voltak. Átfogó művelődéspolitikai elképzelésekkel kezdetben még egyik párt sem rendelkezett. A Kommunista Párt a fasiszta, népellenes szellemnek, a faji és a nemzeti gyűlöletnek a kulturális életből való kizárását tűzte ki célul. A Szociáldemokrata Párt az 1945. augusztus 18-20-i kongresszusán már adott programot az iskolán kívüli oktatás kiszélesítésére, a sajtó, a rádió, a film, a színház fejlesztésére. Az amatőr mozgalom megújítása, illetve továbbfejlesztése is jelentős szerepet kapott. A pártharcok közepette így a „szabadművelődés"-nek nevezett irányzat volt az uralkodó 1948-ig. Ennek keretében kaptak teret az egyházi nézetek, de a kommunista ideológia terjesztői is. A közművelő-