Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Kovács György: Szabad- és közművelpdés a Diósgyőr-Vasgyári Egyesület tükrében

Kouáts György SZABAD- ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A DIÓSGYŐR-VASGYÁRI EGYESÜLET TÜKRÉBEN Az 1770. július 28-án kelt királyi leirat lehetőségével élve Fazola Henrik, egri lakatosmester megteremtette a diósgyőri vasgyártás alapját. Száz évvel később, 1870 augusztus 2-án a diósgyőri koronauradalom birtokát képező mai helyén egy új nagyolvasztó kezdte meg a működését, melyet egy év múlva a hengermű követett. Az 1879-ben meginduló acélgyártással a diósgyőri vasgyár megelőzte az ózdit és Resica után az ország második legnagyobb vasgyára lett. A képviselőház újabb összegeket szavazott meg a fejlesztésre, így nagyméretű építkezések kezdődtek. Megindult a munkás lakótelepek építése, jól felszerelt iskolát, kórházat, gyógyszertárat kapott a lakótelep, 1885 tavaszán kigyulladt a villanyvilágítás mind a gyárban, mind a telepen. A munkáslétszám a gyárüzem fejlődésével együtt növekedett. Az 1870 évi 300 fővel szemben 1885-ben már közel 1800 munkás dolgozott. A melegüzemi munkásság két műszakban napi 12 órát dolgozott. Műszakváltás reggel és este hat órakor volt, gyakori volt a vasárnapi, vagy az ünnepnapi munka is. A társas élet és a művelődés iránti igény így először a magasabb műveltséggel és rövidebb munkaidővel rendelkező alkalmazottak és tisztviselők körében jelentkezett. Ez az igény 1885 októberében már alapja lehetett az egyesület létrehozásának is. Az alakuló közgyűlésen 70 „fizető tag" jelent meg, akik közül 28-an lettek az egylet működő tagjai. Az alapításkor a Diósgyőri M. Kir. Vas- és Acélgyári Alkalmazottak Dalegylete nevet vették fel. Az első elnök Fleischmann Győző főmérnök lett, akinek a vezetésével az első alapszabály is elkészült. Glanzer Miksa volt gyárfőnököt díszelnökké, Zimmermann Frigyes, volt gyárigazgatót pedig védnökké választották. A dalegylet karnagyi tisztét Szebenyi József, volt felsővárosi róm. kat. kántortanító vállalta el, akit ekkor már az énektanítás mesterének tartottak. A munkások az 1893 január 29-én tartott alakuló közgyűlésen hozták létre saját egyesületüket, a Jószerencse Dal- és Önképzőkört. A megjelent 53 alapító tag Ocsenás János szállítási tisztviselőt választotta elnökéül. Az alapszabály szerint: „A dalkör célja a dal művelése, a társas élet fejlesztése és a magyar nemzetiség eszméjének terjesztése ..." Az elkövetkező években a vasgyári közönség egyre többször hallhat-