Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Környey László: A közoktatás, közművelődés intézményrendszere Miskolcon

kú művészetoktatási intézmény működik 2.062 tanulóval, megfelelő' tárgyi feltételek között. Az Egressy Béni Zeneiskola 1978-ban kapott új épületet, az Erkel Ferenc Zeneiskola pedig 1994-tól dolgozhat új intézményben. A Zenepalotában működik a főiskola és a középiskola, az épület bővítése azonban még megoldásra vár. A zenei intézményhálózat teljessé tételét szolgálná egy korszerű hangversenyterem megépítése. A város könyvtári ellátottságát jó színvonalon biztosítja a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Városi Könyvtár és az Egyetemi Központi Könyvtár. 1995-ben került átadásra a Mindszent tér 2. sz. alatt a városi könyvtárközpont és megkezdődött a hálózat korszerűsítése. A művelődési házak napjaink legvitatottabb kulturális intézményei. Szerepük és további működésük átalakulóban van. Miskolcon városi fenntartásban 4, szakszervezeti formában 1, vállalkozói formában 2 nagyobb ház működik. A peremterületek és a nagy lakótelepek ellátása problematikus. Egy korábbi kultúrpolitikai célkitűzéseit szolgáló többfunkciós művelődési központ építése napjainkra megkérdőjeleződött. Miskolcon működik a Városi Televízió. Ez azonban, ha szerepét maradéktalanul betöltené, akkor sem pótolhatja a körzeti televízió jelenlétét, amelynek letelepítése érdekében a város vezetői ígéretes tárgyalásokat kezdtek. A 80-as években került felújításra a Kossuth és Béke filmszínház is. Az elmúlt évtized legjelentősebb eseménye kulturális szempontból az egyetemi karok bővítése, a jogi, a közgazdaságtudományi karok, illetve a Bölcsészettudományi Intézet létrehozása volt. Pozitív hatású az 1990 óta tevékenykedő Bölcsész Egyesület is. 1975-ben jött létre az Akadémiai Bizottság a tudományos élet szervezésére. Mindez a város szellemi életét nagymértékben megerősítette. Miskolc város oktatási intézményhálózata az elmúlt évszázadban képtelen volt megfelelő színvonalon kielégíteni a népességnövekedésből adódó igényeket. Remény e folyamat megállítására most, napjainkban lehet. Az oktatási intézményhálózat jelenlegi arculata döntő mértékben a demográfiai viszonyok eredménye. A vártnál is nagyobb tanulólétszám csökkenés - 1986-hoz viszonyítva 9.000 fő — ellenére az intézményhálózat mára alig változott. Mindössze a demográfiai csúcs idején kényszermegoldásként használt lakások kerültek fokozatosan leadásra, így napjainkra maradt az alacsony kihasználtságú intézmények önkormányzati fenntartásának megszüntetése, más célú hasznosítása. Az intézményhálózat korszerűsítésére és racionalizálására már az elmúlt években történtek próbálkozások, de a változtatásokat késleltette az érintett érdekkörök ellenállása, illetve a döntéshozók bátortalansága.