Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.

csak szakmai, tantárgyi kezdeményezések voltak, hanem a pedagógusok állásfoglalása az újszerű mellett, amire a fogékonyságot nem a bezárkózottság, hanem az újért való érdeklődés motiválta. Ez hozzátartozik Miskolc pedagógusainak a várost jellemző progresszív magatartásához, hiszen láttuk, hogy az ellenzők, az újítás ellenségei világnézeti oldalról is támadták ezeket a kezdeményezéseket. Ezt bizonyítja Nagy Lászlóé, azaz „Új iskola" munkájának az elszigeteltsége. b) Részesei és munkásai voltunk közvetlenül a II. világháború tanulmányi törekvéseknek, amikor orvosok, tanárok, bírák, pszichológusok, egyrészt a pedagógiai-lélektani ismeretterjesztés, másrészt a Földes Gimnáziumban pályaválasztási kísérleti vizsgálatokkal a gyakorlati élet számára adtak segítséget pedagógusoknak, szülőknek. A Gyermeklélektani Társaság elnöke Dr. Csorba Zoltán főigazgató volt — annak idején ő volt a „tehetségmentő" kezdeményezés vezetője is -, titkára én voltam. A Gyermeklélektani Állomás főfoglalkozású vezetője Ság Dániel tanár volt. Ma már pedagógiatörténet ez a munka, s Megyeháza nagyterme mindig zsúfolásig tele volt, mert érdekelte a pedagógust, a szülőt a rábízott gyermekek nevelése. Ilyen előadások voltak: A családée a gyermek? vagy Dr. Kostály László: Testi és lelki rendellenességek az ifjúkorban A gyermek barátai, A törvény és a bűnöző ifjú, A gyermek vallása. Ezek a kérdések ma is aktuálisak, csak kérdés, megtelne-e a Megyeháza nagyterme az érdeklődő szülőkkel, pedagógusokkal. Áttekintettük nagy vonásaiban városunk iskola- és nevelésügyének történetét, a kérdés most már az, hogy miben kereshetjük az ismertetett eredmények, kezdeményezések gyökereit. Elsősorban a város múltjában, lakóinak történetileg kialakult foglalkozási, vallási összetételében, a mindig újat kereső progresszióban, a nemzeti előhaladást is szolgáló, de nem szolgai Génius Loci-ban, amely ha az állami vezetés által más városokhoz mérten szerényen támogatott keretek között, de a város polgárai által mindig fenntartott intézményeiben mindig megfelelt a kor elvárásainak, pedagógiai, kulturális követelményeinek. Bízunk benne, hogy az itt felnövő és most is gyakorló pedagógusok fogékonyak erre a hagyományra.