Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.

tok, s ez növelte a gyűlöletet,

8 Rákóczi seregében több miskolci polgár is harcolt,

9 de a város anyagilag is támogatta a szabadságharcot, épp úgy, mint az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, hiszen innen került ki Palóczy László, Szemere Bertalan, Lévay József, Horváth Lajos. Ami pedig a miskolci iskola tanulmányi rendjét illeti, Révész Imre idézett munkájában, de már korábban Békefi Rémig is a MelanchtonTrozendord demokratikus iskolarendszerét emeli ki, de az iskola belső önkormányzatát követelte a fenntartásának gondjai is, hiszen nem rendelkezett nagy alapítványokkal, nagyobbára a tanulók tandíjára, az egyházközség és a város támogatásából tartotta fenn magát. így érthető, hogy voltak professzorok, akik szívesen cserélték fel jövedelmezőbb papi állással a katedrát. Dehogy lépést tartott az igényekkel, a XVII. sz. végére már felsőbb osztályok is voltak, ahol filozófiát, teológiát tanultak. Ennek egyik bizonyítéka a könyvtár volt, ahol a klasszika, filológiai anyag mellett a filozófiai és teológiai könyvek száma volt jelentős. De a fenntartásra nézve a Felsőpapszeren a lelkészi hivatalban tartott gyűléseken az egyháztanács kénytelen volt úgy határozni, hogy a vidéki tanulók tandíját magasabbra emeli,

10 ezzel is biztosítva a város tanulóinak lehetőségeit. Mindvégig kísért a dilemma, hogy meddig és milyen mértékben volt iskola partikulája a sárospatakinak. Tanárt nemcsak Sárospatakról, hanem az ország más városaiból is hoztak - a Presbiteri Jegyzőkönyv szerint még Pozsonyból is -, s a peregrinációval szoros kapcsolatot tartottak az európai tudományos fejlődéssel. Kötelező volt külföldet járni. Van olyan bejegyzés is az Egyháztanácsi Jegyzőkönyvben, hogy miután megválasztották az új professzort, kötelezték a külföldi tanulmányútra, ehhez megadták a szükséges ajánlóleveleket, így az iskola még tanulmányi rendje szerint is önálló volt. Az 1715-ös vallásügyi törvények, majd az 173l-es Carolina Resolutio igyekezett beleszólni az iskola belső ügyeibe, de a városi magisztrátus és az egyháztanács, presbitérium 1735. évi szétválasztásával elébe ment az egyház az eseményeknek és elkerülte a nyílt összeütközést. Ugyanekkor megkezdődött a minoriták iskolaszervező munkája is, amit a protestánsok nem néztek jó szemmel, tiltakoztak is ellene, amit az egri püspök bepanaszolt a Helytartótanácsnál. Viszonzásul 100 évvel később, amikor a reformátusok bővítették iskolájukat, a katolikusok tiltakoztak ez ellen, sőt a reformátusok iskolájának a működését is be kívánták szüntetni, de a város lakosságában, mind a reformátusokban, 8 Zsupán-Bándy: Iskolánk története, 1960. 7. p. 9 Deák-Gyimesi: im. 61. p. 10 Egyháztanácsi jegyzóltönyv és Kovács Gábor: A miskolci Evangélikus Ref. Főgimnázium története, Miskolc, 1885. 12. p.