Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Lénárt Béla: Elnöki megnyitó

szerezve Szent Márton-hegyi kolostorukban lerakták a magyar iskola alapjait. A földet művelni kell, az embernek pedig művelődnie, amelynek legfőbb eszköze az iskola. Az európai kultúra előtt csakis az iskola tárhatott kinyíló és befogadó kapukat így gondoskodva e kultúra elterjesztéséről. Csakis az iskola biztosíthatja máig is a múlt, jelen és jövő élő, éltető folyamatosságát. Az iskola megtartó, nemzetfenntartó erő. Ezeréves története bizonyítja, hogy a legkilátástalanabb helyzetekben is tette a dolgát: nevelt és tanított, mindig megújulva, keresve és kielégítve a kor folyamatosan változó igényeit, - ez egyébként létezésének lényege. A kolostori, plébániai, káptalani iskolák elsőrendű feladata még csupán a papok képzése volt, 300 évvel később a városi humanista iskolák már literátusokat is bocsátottak ki falak közül. A reformáció, ellenreformáció protestáns és katolikus iskolái nemcsak az új eszmék harcos hirdetői voltak, hanem a 3 részre szakított ország megmaradásának komoly zálogai is, tanítóik pedig a nyugati egyetemeket megjárva, az akkor legkorszerűbb ismeretekkel ruházták fel növendékeiket. Alig telik el azután egy-két század, s a magyar iskola szervezetileg kifejlődve, tartalmilag megerősödve egyre több diákot képes befogadni a 6 évestől 25 éves hallgatóig, a népiskolától a gimnáziumokon, líceumokon át az egyetemig. A polgárosodó Magyarország, s a XX. század igényei sem érték felkészületlenül a magyar iskolát, mindenre volt válasza, iparost képzett és mérnököt, tanítót és művészt, olyat és annyit, amennyi kellett. Az iskola ereje sokoldalú, döntő szerepet játszhat egy-egy település fejlődésében, fejlesztésében is. Ahol iskola van, ott szakember is van, ahol pedig ez van, odatelepszik ipar, kereskedelem, növekszik az infrastruktúra, egyszóval felvirágzik az élet. Nem véletlen már a késői középkorban a városok és iskolák sokszor hihetetlenül bensőséges kapcsolata. Iskolavárossá válni rang és biztos jövő, Pozsonytól Nagyszebenig, Kolozsvártól Patakig virágzik fel híres iskolái révén városaink több tucatja. Miskolc ekkor még nem ilyen, de falai között hamar helyet kapnak a katolikusok, protestánsok egyaránt, akik aztán elemi iskoláikat fokozatosan fejlesztették gimnáziumokká. Ezek öregbítették először a város hírnevét. Majd elsősorban a dualizmus idején sorra nőttek az újabbak, a Fráter és Lévay mellett a Szatmári Irgalmas Nővérek, az izraelita Erzsébet, a század elején megépülő 2 állami iskola kiváló pedagógiai tevékenységük, képzett tanítóik révén egyre ismertebbé teszik Miskolc nevét megye- és országszerte. Trianon nemzeti tragédiája a városnak - bár szomorú körülmények között - további rangot jelentett. Jogi Akadémiának adott helyet, amely a város szellemi életében óhatatlanul mély nyomot hagyott. A volt kassai tankerület Miskolcra való helyezésével pedig immár oktatásigaz-