Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kovács Sándor Iván: Kölcsey Ferenc lábnyoma elvész a miskolci porban

próbára tegyem. Pálinkámat nem szállíthatám Debrecenbe, s így Pepi [= Kölcsey Adámné) itthon pénz nélkül marad; könyörgök tehát, hogy ide rekesztett nyugtatványom mellett ezen folyó esztendőre járuló két angariámat [= évnegyedes illetményemet] Sógorodtól vedd ki, s ezen levélvivó'től küldjed Pepinek. Itt a mi házunknál annyira szükséges ez a pénz." A filléres gondok között őrlődő Kölcsey kincstárra lelt Miskolcon a szatmári üres kamrák után! Azoknak a görög kereskedőknek a kincseire, akiknek leltáraiban, peres aktáiban, leveleiben nem tíz-, hanem százezres summák, és méregdrága, fényűző' divatcikkek tarkállanak. A kárpáti kincstár: „nyomorult agg rege"; a miskolci görög kincs: káprázatos valóság, amihez foghatóra Erdőhegyi-Kölcsey csak valaminő' tátrai csodabarlangban találhatna. A társadalomkutató, a hivatalnok-politikus Kölcsey írói fenntartásai ellenére is elismeréssel szemlélhette „A miskolci kincstár" mesés gazdagságát és a város polgári arculatát alakító görögöket. A legendás „Kárpáti kincstáriról fantáziáló Erdőhegyiként egyszersmind el kellett ítélnie az eszközökben nem válogató tőkefelhalmozást, az érzelmek aggálytalan alávetését az akaratnak és a tettnek. A szemlélet KölcseyErdőhegyiben megtestesülő ambivalenciája mégsem akadályozza abban, hogy ne ő fesse irodalmunkban (valóban élt miskolci modellek után) a két leghitelesebb görög kereskedőportrét: az Aringerét és a Kraudyét. Az Emlény című zsebkönyv 1838. évi kötetében (németül az Iris „Taschenbuchban", 1840) A kárpáti kincstárat Miskolcon is elolvashatta bárki. Aki figyelmesen olvasta a késmárkivá álcázott Kölcsey-beszélyt, annak a Kraudy név fölött (hiszen még a modell Kraudy Sándor János is élt!) el kellett tűnődnie. Könnyen felismerhetők voltak viselői, mert a Kraudyak századunk elejéig főszerepet játszottak Miskolc gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Kölcseyvel való találkozásukra azonban aligha lehettek büszkék, mert az író A kárpáti kincstárral nem költötte jó hírüket. Az elveszített lábnyom Amikor Kölcsey 1830 januárjában Miskolcra érkezett, már ismert, tekintélyes író volt. Schedel-Toldy Ferenc kézikönye, a Handbuch der ungrischen Poesie éppen 1828-ban közölte németül életrajzát és huszonöt versét. A reformkor legismertebb borsodi politikusa, a versírással is foglalkozó Palóczy László (kinek neve annyi peres Kraudy-iraton