Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kovács Sándor Iván: Kölcsey Ferenc lábnyoma elvész a miskolci porban

erősek, azonnali készpénzfizetők, kölcsönképesek voltak, Miskolc polgárosodásában és kulturális karakterében a zsidó polgárság megerősödése előtt ez a görög rátermettség és vállalkozókedv is ott munkál. Különösen azok jutottak közülük mind megbecsültebb társadalmi helyzetbe, akik görögkeleti vallási különállásukat feladva evangélikusokká lettek, s ügyesen építették házassági kapcsolataikat felvidéki német és magyar családokkal. A Kraudyakról nem lelünk adatokat a miskolci görögök (ortodoxok) anyakönyveiben, mert a XVIII-XIX. század fordulóján ők már evangélikusok. De korábban térhettek át Luther vallására, mert az első Kraudy, aki 1693-ban magyar nemességet kap, szintén a Felvidékről való. Ez a még pontos i-vel írt Kraudy Ádám népes családnak volt a feje. A Lipót császárhoz felterjesztett kérelmét magyarra fordító Tóth Péter figyelte meg, hogy az irat latinsága még görögös: a Kraudi tárgyesetben Kraudin, s „ez a görög accusativus egyértelműen bizonyítja, hogy a kérelem szerzője görögnek tudta a nevet is, hiszen nincs más magyarázat arra, hogy miért nem a megszokott latin -m ragot használja." Ezt az oklevelet négy másik irattal együtt a miskolci Molnár Bertalan ny. vármegyei jegyző, anyai ágon Kraudy Sándor János unokája adta át elhelyezésre 1903-ban a Borsod megyei Levéltárnak. (Az ő nagyapja volt Kölcseyék miskolci vendéglátója!) A miskolci evangélikus egyházi anyakönyvek a Kraudyakról csak keresztelési és temetési dátumokat tartalmaznak, s ennek az lehet az oka, hogy máshol kötöttek házasságot, mielőtt Miskolc lakosai lettek. így történhetett, hogy Kraudy Sándor János is még Gömörben (vagy a Szepességben) vezethette oltár elé a késmárki Melczer Klárát (aki 1851-ben halt meg). A XIX. század elején a Kraudy családnak már nemzedékei éltek Miskolcon, több értékes telkük, házuk is volt. Domby István városi földmérő 1817-ból fennmaradt kataszteri térképe szerint az idősebb Kraudy József Benjáminé volt az 1794-ben megnyitott Vereshíd, ma Kazinczy utca 2. számú nagyobb telek. Kraudy Sándor János bírta a mai Széchenyi (korábban Piac) utca 38. számú kisebb telket. A Kraudyak tehát 1817-ben közvetlenül a Széchenyi-Kazinczy, Kazincy-Szemere utca keresztezési pontja (az ún. "villanyrendőr") körül, a nagy templomok: az avasi református, az evangélikus, a görögkeleti, a minorita, a mindszenti templom határolta belvárosban laknak. Gyorsan tisztázható, hogy 1830 telén s tavaszán Kölcsey nem lakhatott más Kraudy, mint Sándor János házában, mert az idősebb fivér, Kraudy József Benjámin (1777-1823) már hét éve halott: a dinasztia feje Kraudy Sándor János (1778-1844). Az 1809. évi katonai nemesi összeírás borsodi regestruma szerint a testvérpár Kraudy József Benjámin és Kraudy Sándor János (akit a