Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kilián István: Irodalmi emlékek a Szűcs-naplókban

28-án Pesten találkozik először, 1843-ban már meg is ismerkedik vele. Majd Pozsonyba és Bécsbe is együtt utaztak. Pestre visszatértük után Erdélyit meg is látogatja többször pesti lakásán.

25 Szűcs Sámuel naplójából értesülhetünk arról is, hogy Tompa Mihályt 1848. március 5-én az avasi templomban papnak megválasztották.

26 1851-ben a miskolci Heilprin-nyomda „a szépirodalmi könyvtár lapjain" kezdi megjelentetni Tompa Mihály verseit. Ezt a kiadást Szinnyei és az Új Magyar Irodalmi Lexikon nem ismeri. Meg kellene vizsgálni, hogy valóban megjelentek-e ezek.

27 A naplóíró pedig legközelebb 1859.november 15-én Miskolcon egy superintendentialis gyűlésen találkozott újra híres költővel, s ugyanezen megjelentek Erdélyi János és Kazinczy Gábor is.

28 1857-ben Ferenc József érkezett Miskolcra. Este megjelent a színház előadásán. Jókai Mór köszöntő szavait Jókainé tolmácsolta. Ugyanekkor játszották Vörösmarty Marót bán című darabját. Egressy Gábor, ifjabb Lendvai Márton, Jókai Mórné, Munkácsi Flóra és Latabár Endre játszottak.

29 1883-ban ünnepelte a jeles író felesége, Laborfalvi Róza félszázados színészi jubileumát.

30 A sort tulajdonképpen még folytatni lehetne. Jó néhány helyi költőről, íróról olvashatunk még több, kevesebb megjegyzést Szűcs Sámuel naplójában. Mindannyian láthatjuk azonban már az elmondottakból is, hogy ezek az életrajzi adalékok egy-egy író curriculum vitaeje kiegészítésére nagyszerűek lehetnek. Hasonlóan érdekes, olykor életrajzi fehér foltokat kitöltő sorokat kaphatunk Szűcs Miklós naplójából is. Ő is, mint bátyja, nagyon sokszor és szívesen jár színházba. Olykor operát is meghallgat, megnéz. Miként bátyjának, neki sincs jó véleménye erről a zenei, színházi műfajról. Idegenkedését elsősorban azzal magyarázza, hogy a zene elvonja a figyelmet a magyar nyelvtől, amit a reformkor ifjai szinte gyermekkoruktól kezdve fejleszteni akartak. Ha tehát a zenére figyel a közönség, az énekelt szöveg tulajdonképpen másodlagossá válik. 1840 júliusának első napjaiban írta le az alábbi sorokat: Szegény Egresy Gábort, a magyar színészek legjelesebbjei egyikét, s talán elsőjét, elmarták innen az operisták. Hallom, hogy őt taknyos fattyúnak mondta, Megyerit pedig 25 Sz. S. III. 169., 177., IV. 21., 26., 41. 26 Sz. S. V. 136. Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban. Miskolc 1942. 122-123. Csorba Zoltán: Petó'fi, Tompa, Jókai Miskolcon és Borsodban. Borsod Miskolci Füzetek. Irodalomtörténet 4. Miskolc, 1966. 17-31. 27 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Budapest, 1914. 291-296. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerkesztő': Péter László. Budapest, 1994. III. 2108., 2109. Imre László szócikke. 28 Csorba, 1942. 122-123. Csorba, 1966. 17-31. 29 Sz. S. VII. 27. 1857. szept. 3. 30 Sz. S. XI. 261.