Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Balásné Kovács Erzsébet: A távközlés fejlődése és jövője Miskolcon

1940. február 10-én az országban először ideiglenes jelleggel bevezették az automatikus táwálasztást. Befejezését és továbbfejlesztését a háborús helyzet nem tette lehetővé. - 1944-ben a németek elmenetelük előtt aláaknázták a gépterem rendezőjének bordázatát. Ez ha felrobbant volna, megsemmisült volna az egész helyközi és helyi központ, és megrongálódhatott volna maga az épület is. A gépterem rendezőjén kívül a kábelistoly is alá volt aknázva. Az önfeláldozó postások megakadályozták a robbanást úgy, hogy a gépterem bordazatán lévő robbanó töltetet Vigh József, míg az istolyban lévőt id. Lévai Gyula hatástalanította. Csak a helyközi központ kábelét szakította meg egy robbanás. A németek postai berendezést nem vittek magukkal, megelégedtek a berendezések aláaknázásával. Hogyan indult a távközlés újraélesztése a második világháború után? - 1944. december 10-én helyeztek üzembe ideiglenesen egy 25 vonal kapacitású LB központot, majd január 5-én újra működött az ERICSSON rendszerű automata telefonközpont. A fejlődés következő nagy lépése 1954 tavasza, amikor 4.000 állomás kapacitású 7A2 típusú forgógépes (rotary) központ állt szolgálatba. A központ részére a Posta épületben egy új szárnyat kellett építeni. Az ezt követő időszakban jellemző volt a város fejlődéséhez igazodó, kis kapacitású PAM mellékközpontok telepítése.