Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Dudás József: A vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése, Északkelet-Magyarország területén

1938. november 2-i első Bécsi Döntés következtében a Felvidék egy része Magyarországhoz került, majd 1939. március 9-én a kárpátaljai területek, 1940. augusztusában pedig Erdély egy részének visszacsatolásával jelentősen megnövekedett a MAV vonalhálózata. A többszöri átszervezések a II. világháborúig egyre növelték az Üzletvezetőség vágányhálózatának hosszát: 1939-ben 1124 km, 1941-ben már 1523 km hosszúságú volt. AII. világháborút követő időszak 1944-ben az üzletvezetőség vonalhálózatát sorozatos légitámadások érték, a visszavonuló német csapatok pedig több hidat és pályaszakaszt felrobbantottak. A II. világháborút követően az üzletvezetőség vonalhálózatának legnagyobb része már nem tartozott magyar fennhatóság alá, de a megmaradt vonalakon is nagy volt a pusztítás. A hidak 85%-a, a vágányzat 35%-a a kitérők 26%-a és az épületek 30%-a pusztult el. Több vonalon leállt a vasúti közlekedés. Az ideiglenes helyreállítást illetve újjáépítést akadályozta az anyaghiány, amelyet esetenként meglévő második vágányok felszedésével igyekeztek enyhíteni. Az üzletvezetőség vonalhálózata a háború után 749,89 km-re zsugorodott. 1949-ben az igazgatóság megalakulásakor nemcsak a háborús pusztítások helyreállítását végezték, hanem új szakaszok megépítésére és több vonal korszerűsítésére is sor került. 1949-ben megépült a mezőzombori deltavágány. Ugyanebben az évben kezdődött meg a Királd-Putnok közötti vonalszakasz átépítése. A Felsőzsolca-Szerencs közötti vonalszakasz átépítését is megkezdték 48,3 kg/fm rendszerű sínekkel .Az építési és korszerűsítési munkákat a pályamesteri szakaszok saját maguk végezték. Az egyre fokozódó építési igény szükségessé tette egy önálló vasútépítő szervezet létrehozását. 1950. július 1-én Budapest központtal létrejött a MAV Pályaépítő és Felújító Üzemi Vállalat Erre az időszakra tehető a FelsőzsolcaSzerencs vonal átépítése mellett a Mezőzombor-Sátoraljaújhely között felszedett második vágány szakaszos visszaépítése is. Ekkor építették a Sajóecseg-Sajóbábony közötti vonalat 50 kg-os sínekből. 1952. március 15-én kezdődött Miskolc Rendező pályaudvar átépítése, melynek során az addigi 27 vágány helyett 45 vágányos lett a pályaudvar. Hazánkban itt alkalmaztak először a kétvágányos gurítónál automatikus vágányfék berendezést. A váltók állítását automatizálták. 1955. július 1-én helyezték üzembe Berente szén pályaudvart, ahol ötvágányos iker vagonbuktató és hatványos szénrakodó épült.