Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

sebb ünnepi ceremónia nélkül. Ez a vasútvonal Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Tokajon át épült ki Miskolcra. A város lakosságát nem elégítette ki az összeköttetés gyorsasága, mert csak 3 órával volt rövidebb az utazás, mint a 182 kilométert megtevő' postakocsival azonos viteldíj mellett. A Tiszai Vaspálya Felsőzsolca-Kassa irányú vonalát 1860. augusztus 14-én nyitották meg. A posta és a vasútállomás közötti naponta többszöri postaszállítást az un. szállító postamester látta el, Duronelli Erzsébet, a postamester leánya. A közvetlen Pest-Miskolc közti összeköttetés már a Magyar Államvasutak építésében 1870. január 8-án nyílt meg. Egy évre rá, 1871. január 8-án adták át a forgalomnak az állami vaspálya un. Gömöri pályaudvarát. Miskolc 1871-re jelentó's vasúti csomóponttá változott. Az összeköttetések bó'vülése a posta forgalmát oly mértékben növelte, hogy az 1871. október 19-én bekapcsolódott a mozgóposta szolgálatba. Egy másik nagyjelentőségű eseménye Miskolcnak, hogy DebrecenNyíregyháza-Tokaj-Szerencs irányából megérkezett a távíróhálózat vonala és megnyílt a távíró állomás. Francz Zappa állomásvezetó' 1859. május 27-én jelentette a város polgármesterének, hogy Miskolc távíró állomása megnyílt, és az állomás e naptól kezdve a közönség rendelkezésére áll. A távíró állomás végleges elhelyezéséről a város vezetősége nem gondoskodott, annak ellenére, hogy a pesti Távírófelügyelőség bérleti szándékát egy több helyiségből álló épületre jóval korábban már bejelentette. A távíró állomás első ideiglenes helye az alig elkészült új Nemzeti Színház első emeletén volt, amit e célra sebtében hoztak helyre. Ujabb helyére még az évben átköltözött ugyan, de az sem felelt meg a céljainak. A távíró szolgálat hivatalos nyelve a német volt. A miskolci távírda működésének értékes dokumentuma az a díjnyugta, melyet Palóczy László köztiszteletben álló országgyűlési képviselő Pesten történt halálával kapcsolatosan küldött válaszos táviratért fizetett a város. A költség indokául csatolta a német nyelvű díjnyugtát, mely szerint: „1861. április 27-én 2 Ft 40 távírási díjat fizettek ki egy délelőtt 9 óra 10 perckor feladott 10 szavas Pestre szóló táviratért és ugyancsak 10 szavas válaszért." Az 1867-es kiegyezés kedvező hatással volt a gazdasági életre. Gomba módra alakultak társulatok, vállalkozások, ami a postára is serkentően hatott. A posta a kapitalista igényeket igyekezett kiszolgálni. Különösen jellemző volt ez Baross Gábornak a vasminiszternek az idejére. Néhány fontosabb intézkedés és azok fogadtatása: Szakmai körben elterjedt és a család is igazolta, hogy mikor Gorove miniszter a posta élére vezetőt keresett, megkérdezte Duronelli miskolci postamestert tudna-e valakit e fontos vezető helyre ajánlani. Duronelli Alajos Gervay Mihályt, a nagyváradi igazgatót javasolta, aki