Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

város közepén felborította. De a fordulás nem okozott semmi bajt, szekerem, lovam érdemiek, hogy megvegyem ..." — emlékezett vissza a nagylelkű irodalmár. 1829-ben egy hatvan éves gölniczbányai gyáros, Duronelli András vette meg a miskolci postát 12.000 forint kincstári értékért, valamint a felszerelésért, jószágokért külön 11.000 forintért a fia számára, aki egyetemet végzett és több megye táblabírája is volt, a kisebbik fia legnagyobb bánatára, aki katonaként Egerbe került. A postája kincstári értékét később 10.000 Rft-tal lecsökkentették, amit igazságtalannak tartott, ezért postai díjbefizetéseit, míg - gondolta - kára meg nem térül, csökkentve szolgáltatta be. Mivel ezt a gyakorlatot többszöri figyelmeztetés ellenére sem szüntette meg, maga a budai postaigazgató jött le és karhatalom igénybevételével igyekezett nyakasságának véget vetni, és az elmaradt jövedelmet a kamarának behajtani. A vármegyei közgyűlés nem tartotta indokoltnak a karhatalom igénybevételét. Biringer igazgató meggyőzte a postamestert, hogy a leszállítás királyi parancsra történt és még harminc más postát is érintett. Ebbe ő belenyugodott, de fellebbezett, mire olyan rendelkezést hozott a kamara, hogy a csökkentett királyi érték mellett bizonyos forgalom után külön juttatást adott az érintetteknek. Az ügy nem akadályozta, hogy az 1845-ben elhunyt 75 éves apja után Alajos táblabíró, ügyvéd fia örökölje a postát. Duronelli működése a reform korszakra esett, személyes érdeklődése megnyilvánult a forradalmi változások követelése terén, mely postai vonatkozásban a kezelési iratok nyelvezetének magyarosítására, a hivatalos levelezés magyar nyelven történő' folytatására irányult. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc szerepet adott a miskolci postának is. A szabadságharc idején a Kardos Sámuel a Magyar Posta Országos főigazgatója, aki korábban a tállyai postán apja utódjaként dolgozott, 1836-ban Debrecenben és Kassán gyakornokoskodott, 1848-ban nevezték ki a budai főposta, majd az Országos Főpostaigazgatóság vezetőjéül. Irányításával sorban jelentek meg a posta magyar jellegét kidomborító intézkedések: a címertáblák kicserélése, a németnyelvű bélyegzők bevonása, magyar nyelvűek készíttetése. A postadíjakat leszállították. Díjmentesen juttatták el mindenhová a „Közlöny" című hivatalos lapot. Szaporították a posták közlekedését. A politikai események Miskolcot közvetlenül érintették, az 1848 őszén megalakult Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. január 12-én felállította a debreceni Főpostaigazgatóságot, mely elrendelte, hogy a miskolci posta Ónodon át tábori postaként továbbítsa a hozzá küldött hivatalos küldeményeket, az ország bármely részéről. így a miskolci posta gyűjtőhelye lett a kormányhoz küldött minden posta-anyagnak.