Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig

A Vízgyógyintézet A kórházak történetében a következő' állomás 1904. A miskolci szanatórium és vízgyógyintézet létrehozása. Ez dr. Egri Miksa nevéhez fűzó'dik, aki magánszanatóriumként alapította az intézetet. 1910-ben a következőképpen nézett ki: „A szanatórium két épületből áll. Az alsó épületben van a vízgyógyintézet, különböző fürdőhelyiségekkel, szénsavas fürdővel, száraz hőlég, massage, iszapborogatás és villanyozás alkalmazására szolgáló szobákkal és tornateremmel. Ugyanitt van 10 betegszoba, melyben 12 ápolt nyerhet elhelyezést. A felső épület 25 ideges kedélybeteg ellátására van berendezve. A részvénytársaság által megbízott dr. Egri Miksa vezető-igazgatón kívül egy bennlakó orvos, 4 ápolónő, 2 fürdősnő, 2 fürdős, 1 gépész és megfelelő cselédség van alkalmazva."

14 A megszűntét a Szent Ferenc Kórházzal kapcsolatban ismertetem. Még annyit, hogy a Vízgyógyintézet a Csabai kapuban a kórházzal szemben működött, ma a művésztelepnek ad otthont. Katonai és hadikórházak Az első világháborús barakk-kórházat a mai Szondi telep területén volt. Az építkezést 1914 végén kezdték, ekkor 53 nagyobb és 8 kisebb barakkból álló telepet hoztak létre. „Ablakai egyszerűen, egyfalúak voltak. A barakk gerendavázon álló, külső-belső deszkázassál ellátott, földbesüllyesztett falú építmény volt. Ablakai egyszerűek, egyfalúak voltak. Az épületet kívülről kátránylemezzel, belülről olajos papírral borították, ez jelentette a többrétegű hőszigetelést. Az épületek belülről kőszénsalak feltöltést kaptak, ezt deszkapadlózat takarta.

15 1915 januárjában 2 688 beteget fogadtak. 1916 tavaszára készült el teljesen a barakk-kórház, 78 nagy barakk, 8 kis barakk és 7 melléképítmény volt rajta. Felügyeletét 1918 októberéig a katonai parancsnokság látta el. Összesen 98 barakkorvos váltotta egymást a négy esztendő alatt, általában 100-200 ápolónő dolgozott. Műtétet is végeztek, összesen 1 766-ot, főleg háborús sérülések miatt. A barakkokból a megszűnés után szükséglakás-telepet alakítottak ki. Emellett állandó katonai kórház is működött a Rudolf laktanya területén, összesen 13 kórterem működött, illetve elkülönítő épület 10 legénységi és 1 tiszti ággyal. Ezenkívül csapattestnél 2-2 gyengélkedőszobát rendeztek be. A II. világháború alatt is találunk hadikórházat, nem is egyet. Pl. orosz katonai kórház működött a következő épületekben: fémipari Iskola, mezőgazdasági Iskola, Erdőigazgatóság, Tóth Pál Leánylíceum és Szendrei János: im. 533-536. p. Dobrossy István szíves közlése.