Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Révész László: Honfoglaló vezérek, kalandozó harcosok a karosi temetőkben
hosszú, 20 cm széles bőr tárgy, melyet különböző formájú veretek tucatjai díszítettek. Valószínű, hogy olyan íjtegezek maradványai lehetnek, amelyekben az íjat felajzott állapotban tartották. Ilyeneket a fejedelmek belső kíséretéhez tartozó, magas rangú katonai vezetők használtak. Úgy tűnik, elterjedési területük Ék-Magyarországra korlátozódik. A nem régészek által feltárt tarcali, rakamazi, eperjeskei, geszterédi sírokban ilyenek már korában is előkerültek, de mivel a díszítmények pontos elhelyezkedését nem figyelték meg a találók, azok értelmezése, s magának a tárgytípusnak a felismerése is csak a karos ásatások eredményeként vált lehetővé 10 . A női viselet Karoson nemesfémben szegényebb volt, mint az ország más részein, pl. Dél-magyarországon. Az előkelőbbek egymásra hajtható szárnyú ingükön rombusz alakú ezüst díszeket hordtak. Kaftánjuk ujját széles, lekerekített végű ezüst karperecekkel szorították le, ujjúkra ezüst vagy arany, drágakőbetétes gyűrűt húztak. Néhány esetben a csizmájuk fejét ezüst szegecsekkel, vagy levél alakú ezüst díszítményekkel verték ki. Legpompásabb ékszereiknek a hajfonatkorongok számítanak. Különösen ékes az a pár, melyet a 47. sírban tártunk fel: A hajfonatba font bőr szalagot ezüst rozetták ékesítették, s erről csüngött le a két aranyozott ezüst lemezből készített korong. Az egymással szembenéző, viselőjüket óvó, védelmező mitikus állatalakok végtagjai egy-egy palmettacsokorrá bomlanak 11 . Szólnunk kell még a sírokban talált használati eszközökről is. Edény néhány kivételtől eltekintve csak gyermekek mellett került elő. Bizonyára a túlvilági útravalónak szánt pépes ételt, vagy folyadékot tarthatták bennük. Különösen értékes az az agyag korsó, amely a 66. sírból került elő. Ilyet a szaltovói kultúra népessége, a kazár kaganátus alattvalói használtak. E tárgy még bizonyosan a Kárpátoktól keletre készült, s átkelt tulajdonosával a Vereckei, vagy valamely másik hágón. Honfoglalás kori sírból ehhez hasonló tárgy eddig több nem ismeretes. Rendszerint az elhunyt mellé tették mindennapi használati eszközeit: vas kését, a bőrlukasztó árat, csiholó acélját és a kovakövét is. Talán valamiféle mesterember lehetett a 9. és a 60. sírban nyugvó két férfi, erre utal a melléjük tett famegmunkáló eszköz, a szalu és a fenőkő is. Meglepően magas a pénzek száma: 33 nyugat-európai dénár közül 21 Berengar észak-itáliai uralkodó ( 888-924 ) vereté, 12 pedig Szászországból származó pfennig. Mindegyik kalandozó hadjáratok eredményeként kerülhetett őseinkhez, akik azokat ruhájukra, lószerszámukra felvarrt díszként használták 12 . Ali db. arab dirhem a 9. század 10 Révész L. 1996. 154-166. 11 Révész L. 1996. 82-88. 12 Kovács L. 1989.
