Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

Március 15-ei ünneplők a Széchenyi szobor előtt „Megvan a lehetőség rá, hogy ettől a kis maradék országból példahazát faragjunk, ám ez nagyon nehéz feladat és újra sok áldozatot kíván. 1848-49 egyértelműen társadalmi forradalommal kezdődött és nemzeti szabadságharcba torkollott. A történelem nélkül is feltette a kérdést: tudunk-e élni az ajándékba kapott, tehát veszélyes szabadsággal. Világos kell, hogy legyen előttünk, ha megpróbálunk egy igazabb országot létrehozni, ez forradalomi változás lesz. A feladat óriási, de a körülmények — minden rettenete ellenére is - kedvezők. Talán olyan példaországgá tehetjük közösen a feltápászkodó kis Magyarországot, hogy jól érezzük magunkat benne és munkánkat is örömmel végezzük. Persze ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a világban és munkánkat örömmel végezzük, két dolog elengedhetetlen: egyik, hogy a munkának legyen becsülete és ezáltal örömforrássá válhasson. A másik, hogy tudjuk, mi végre vagyunk a világban?" Ez utóbbi kérdésre pedig a gyakorlat adja meg a választ. 1996. május 2-án valamennyi országos és megyei nap számot adott arról, hogy politikai felhangoktól mentesen ünnepelt az ország, a megye települései és Miskolc polgárai is, a már hagyományos helyszínen: a Csanyikban. „A rendszerváltás után nem kis zavart okozott ez az ünnep, mostanra kezd helyére kerülni, és ez a hely nem ugyanaz, mint volt a szocializmusnak nevezett időszakban. Akkor ugyebár a munka és munkásosztály ünnepe volt, parádéval, tribünnel, hangzatos jelmondatokkal. Meg persze jó hangulatú majálisokkal" — tájékoztatott a mis-