Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

hogy a kút ekkor már nemcsak létező, hanem közismert is kellett, hogy legyen. Használatának eredete, kezdete - valószínű - pontosabban nem lesz meghatározható a további kutatások során sem. Működésére, használatára, gyógyvízként való fogyasztására a 20. században éppúgy nagyszámú adat vonatkozik, mint ahogy külső megjelenését, formáját is többféle módon leírták. Az utolsó fényképfelvétel 1988-ban készült róla, de ekkor már erősen „megrokkant" állapotban volt, egykori formájára, nagy becsben tartására vaspántos faajtaja, felette szürkésfehér kereszttel ellátott táblatöredék, s rajta a Jézus-kútja felirat emlékeztetett. A kút visszaállítása során nem is vetődhetett fel az esetleges egykori állapot „megidézése". A miskolci Északerdő Rt. Deák téri székházának szobordísze 1996. december 13-án került vissza az épület felújítása során szépen kiképzett egykori eredeti helyére. A történeti előzményekhez hozzátartozik, hogy az erdőigazgatóságot 1924-ben szervezték meg Miskolcon, s feladata - a trianoni döntés után előállott új helyzetben - GömörKishont, Zemplén, Abaúj-Torna, Heves és természetesen a területében érintetlen Borsod megye több mint félmillió katasztrális holdat kitevő erdőségeinek igazgatása, állami ellenőrzése volt. A kincstári palota építését Papp Sándor miskolci mérnök tervei alapján, 1927-ben kezdték meg. Az épület délnyugati sarkán alakították ki azt a díszes oszlopokkal alátámasztott szoborfülkét, amelyben a Patrona Hungáriáé szobra állt. A szobor különlegessége az volt, hogy a Madonna lábainál tövisbokorral átfont plasztikus országcímer fejezte ki a trianoni gondolatot, vagyis a trianoni döntés elleni tiltakozást. Az eredeti szobor — vélhetően — egy fővárosi művész, Bethlen Gyula szobrász alkotása. A szobor az épület átadását követően 1928-1930 között került, akkor véglegesnek gondolt helyére. 1948-1950 között, közelebbről meg nem határozható időben távolították el, nem sikerült azóta sem nyomára bukkanni, gyaníthatóan megsemmisült. Az igényesen és nagyon gondosan felújított épületre ez a szobor tette fel a „koronát". Egy korabeli, levéltárban őrzött fényképfelvétel alapján Kovács István és felesége, kőszobrászrestaurátorok készítették el a másolatot. Az alkotók előbb agyagból formázták meg a gyermekét tartó Máriát, s lábainál a magyar címert. A munka zsűrizése után (ez Varga Éva szobrászművész véleményezése volt) történt meg a műkő változat kiöntése. Beemelése után az Északerdő Rt. székháza (visszahelyezett, múltat idéző emléktábláival) ismét a város legszebb, legértékesebb épületei sorába lépett. Régi vágya teljesült a Miskolci Városszépítő Egyesület diósgyőri csoportjának, s jelesen vezetőjüknek, Balogh Sándornak is, hogy a millecentenárium évében, a négynapos augusztusi ünnepségek sorában, a diósgyőri városközpontban (az Árpád u. 72. sz. épület előtti parkban)