Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A bányászat, a kohászat és a gépipar Miskolcon - Kiszely Gyula: A diósgyőri vaskohászat technikai fejlődése 1967-1945-ig

Kiszely Gyula A DIÓSGYŐRI VASKOHÁSZAT TECHNIKAI FEJLŐDÉSE 1867-1945-IG 1867-ben a magyar kormány tervbe vette az Észak Magyarországon feltárt vasérc és kőszén hasznosítására és a vasút szükségleteinek biztosítására Miskolc és Diósgyőr között a diósgyőri koronauradalom területén egy 200 ezer bécsi mázsa sín termelésére finomító gyár építését. A terület kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a kincstári birtokon nagyobb vasgyár építésére a lehetőség adva van, a környék kiváló agyagja felhasználható az építkezéshez szükséges téglák gyártására. Közel fekszik a gazdag perecesi szénvagyonhoz, a vasgyártáshoz szükséges mészkő is a közelben található. 1868 május első hetében indult az építkezés. Az új vasgyár felépítésére a tervek szerint kétmillió koronát irányoztak elő, az építkezést 1869 végére kellett volna befejezni, amit a nehézségek miatt teljesíteni nem tudtak. Az építkezéskor arra gondoltak, hogy innét látják el majd sínekkel a vasutakat. Lónyai pénzügyminiszter tervei azonban keresztezték az osztrák pénzmágnások vezető csoportjának a Rotschildoknak az érdekeit, akik ugyanis maguknak kívántak hasznot húzni a síngyártásból osztrák és hazai gyáraik részére. Az állami gyárra féltékenyen nézett a magánipar is. Az építkezés megkezdése után kilenc hónappal a sajtót is felhasználva a támadásra 1869. február 18-án már az állami javak eladását követelték. A vasmű hívei azzal védekeztek, hogy az országosan meginduló vasútépítéshez a magánkézen lévő vasgyárak a szükséges sin mennyiséget nem tudják biztosítani, ezért a kezdeményezést az államnak kell megtennie. Megállapították azt is, hogy az eddig felépített vasútvonalakhoz a szükséges sínmennyiség csupán 19.3%-át tudták a belföldi vasgyárak szállítani, a többi mennyiséget külföldi vasgyárak biztosították, így szükséges az állami gyár építése. A nagyolvasztót 1870. augusztus 2-án állították munkába, az üzemmenet folyamatossága azonban nem volt biztosítható szerkesztési hibák miatt. A hibák kijavítása után decemberben a nagyolvasztó már folyamatosan termelt. A hengermű 1871. március 1-én kezdte meg munkáját. Épületében kavaró és hegesztő kemencéket állítottak fel kőszén tüzelésre, továbbá finom-, durva- és sínhengersort. A gyár már szinte a megindulás pillanatában súlyos technikai és pénzügyi nehézségekkel küzdött. A zavarok leküzdésére a pénzügymi-