Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

Az év új középületei és intézményei Egy évszázaddal ezelőtti közgyűlési jegyzőkönyveket tanulmányozva olvashatjuk, hogy 1896. májusában nyilvánosságra hozták a megkezdett, illetve az év végéig átadandó építkezéseket. Eszerint már épült a tüzérek laktanyája (a mai Baross G. utcai épülettömb), s a közelben a tervezett villamos központi indító- és fogadó épülete, „indóház"-a. (Az épületek, s a fővonal átadása egy évet késett, így 1997-ben lesz, illetve lett száz éves a miskolci villamos.) A belvárosban a Papmalom tér (mai Erzsébet tér) rendezése volt a legfontosabb. „Kialakul a tér, s azon a fürdő mellett meghatározó lesz a Kereskedelmi és Iparkamara új székháza. A tér és a Széchenyi utca sarkán elkezdődik a polgármester házának építése." (Ez a mai Szarvas gyógyszertár és más üzletek épülete.) A Hunyadi utca hangulatát, nyomvonalát két nagy épület változtatta meg. A Hunyadi u. páratlan oldalán (mai Hunyadi u. 3. sz.) elkezdődött dr. Jesze István neves ügyvéd emeletes házának építése. Napjaink érdekessége, hogy egy évszázad elteltével befejeződött az épület teljes felújítása, visszakapta régi, hangulatos homlokzatát, s ezt követően elkezdődött az épülethez keleti és déli irányból csatlakozó új beépítés, amely megváltoztatva az eredeti épület összhatását, lezárja, s meghatározza a névtelen tér körvonalait. Az épületegyüttes új megjelenése jól érzékelhető az avasi domboldalról, illetve az Avas felől. A millennium évében épült az „evangélikus egyház díszes kétemeletes palotája" (Hunyadi u. 8. sz.), a Városház tér főutcái oldalán felújították az egyemeletes polgárházakat (pl. Szeremley-ház, a Városház tér 5. sz. alatt.) A tér másik oldalán hozzákezdtek Radvány István malomigazgató emeletes házának építéséhez (mai Városház tér 2.). A harmadik építészeti tömb a Szinván túl, az Avas alatt készült meghatározni a város arculatát. A Bársony-ház azóta kétszer is átalakult, mai homlokzati képe mindössze „néhány éves". A szomszédban a gimnázium épülete is a „millenniumi gondolatkör" terméke, azóta többször változtatott nevet, az utóbbi években pedig tulajdonost. A református egyház tulajdonába került épület, „visszavette" Lévay József nevét. Ezekhez viszonyítva az utódok egy évszázaddal később azt dokumentálhatják, hogy laktanyaépítés a városban ugyan nem volt, de hasonlóan jeles alkotások, épületek, épületegyüttesek születtek, többségükben több éves felújítás eredményeként. Kiemelkedő az ún. színháztömb, a Miskolci Nemzeti Színház épületegyüttesének évek óta tartó átalakulása. Ennek egy-egy állomása volt a Rákóczi-ház (vagy Dőry-