Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Váradi László: A kézművesség jelene, a Kézműves Kamara helyzete napjainkban

forgatni, ahhoz a vállalkozóink hozzáállásában igen sok változásra len­ne szükség. Jelenleg közel sem tudunk annyit nyújtani fenntartóink­nak, amennyit szeretnénk. Ahhoz, hogy feladatainkat el tudjuk látni, módosítani kell a kamarai, a vállalkozói és az adótörvényt. Tevékeny­ségi körünkbe tartozik többek között a gazdaság fejlesztésével kapcso­latos feladatok ellátása, valamint a tisztességtelen piaci magatartás fi­gyelése, őrzése (mivel nem zárhatunk ki senkit tagjaink sorából, ezért szerepünk ebben csak közvetett lehet). Néhány konkrétabb szolgálta­tás: a szak- és mesterképzésben, valamint a vizsgáztatásban való rész­vétel, a tagok segítése az iparjogvédelemmel, szabványosítással, minő­ségvédelemmel kapcsolatos ügyekben, a tagjaink részére információs szolgáltatások, kiállítások, konferenciák, vásárok szervezése, nemzet­közi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése stb. A gazdasági kamarák véle­mény-nyilvánítással, tájékoztatással, akár javaslattétellel is hozzájá­rulhatnak a különböző szintű jogszabályok, gazdasági programok kidol­gozásához. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy valamelyik jogi passzus sérti a verseny szabadságát, vagy akadályozza a piacgazdaság működé­sét, jogszabály-módosítást is kezdeményezhetnek. A kamaráknak mivel hatáskörükbe utalt közjogi funkciókat még nem kapták meg, ezért közös fellépéssel arra kellene szorítani a mi­nisztériumokat, hogy ezeket végre adják át. A gyakorlat azt mutatja, hogy igen nehéz a pénzügyi tárcával való együttműködés, de a belügyi és az igazságügyi tárcával sem felhőtlen a kapcsolat. A vállalkozói en­gedélyek kiadása mivel az önkormányzatok bevételét gyarapítja, ezért „szinte természetes", hogy az önkormányzatok egy része nem nézi jó szemmel a meglévő kamarákat. A kamarai szolgáltatásoknak az első igazán kézzelfogható eredménye az lehetne, ha minden engedélyt egy helyen tudnánk kiadni. A gazdasági kamarákról szóló törvény mellékletében nevesített 221 szakma mellett az elmúlt fél évtizedben még 460 különböző tevé­kenységre adtak ki engedélyt. Az egyéni vállalkozói törvény ezáltal óri­ási károkat okozott a kézműves szakmák hírnevének. Minden kontroll megszűnt, kötelezettség nincs, a kézművesek presztízsét a kontárok ha­talmas hada tönkretette. Éppen ezért a kamarák várhatóan kb. félszáz területen ajánlják az iparűzés feltételeként a mestervizsgát. A kötelező tagság - tehát megfelelő szabályozás esetén - védelmet biztosít a kon­tárok ellen, egyben komoly segítséget nyújt a feketegazdaság visszaszo­rításában. Az előbbiekben már szóltam az érdekképviseletről. Záró akkord­ként egynéhány gondolatot kívánok megfogalmazni az érdekegyeztetés­ről.

Next

/
Thumbnails
Contents