Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Bihall Tamás: A Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége napjainkban

Bihall Tamás előadását tartja, mellette dr. Tomori Zoltán elnök vitatását. Lehetőséget nyújt a további specializálódásokra is a tagozatok, alosztályok működése révén. Természetes módon más és más kérdések foglalkoztatják legjobban a nehézipari vállalatokat, a kereskedőket, vagy a szolgáltatókat. De csak ezen csoportok bevonásával felelhet meg eredményesen a kamara a törvényben biztosított jogkörének, vagyis a gazdasági típusú, országos vagy helyi szintű törvénytervezetek, rendeletek kötelező véleményezésének. A természetes módon meglévő érdekkülönbségek kiegyenlítése viszont már a kamara feladata, hiszen egyformán kell képviselnie a kisvállalkozót és a multinacionális nagyüzemet, a termelőt és a kereskedőt, a taxist és a bankot. így válik a gazdasági kamara az általános gazdasági érdekek képviselőjévé, meghagyva a szakmai érdekképviseletet az arra létrejött szervezeteknek. A területi szerveződés a kamarai rendszer másik pólusa. Ma, amikor az Európai Unió elveihez illeszkedően egyre nagyobb szerepet kapnak a regionális programok, a regionális önkormányzatiságból fakadó kezdeményezések, elengedhetetlen az ott tevékenykedő, a gazdaságfejlesztési feladatokat megvalósító, a térség életszínvonalát meghatározó gazdálkodó szervezetek cselekvő részvétele. Így a kamara másik nagy erejét azok az elismert gazdasági szakemberek, vállalkozók jelentik, akik egy-egy régióban élére tudnak állni a gazdasági feladatok megoldásának, szervezni tudják vállalkozó társaikat e feladatokra. A közjogiságból és az önkormányzatiságból adódó feladatok mellett azonos súllyal szerepel a kamara szolgáltató jellegének kialakítása