Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Kelemen István: Az elmúlt évszázad városépítése. Városépítés és építészet Miskolcon 1982-1991 között

gászi városátépítési, belső népvándorlást, tradicionális gyökerek elvágását jelentő küzdelem mellett a magánerő — és energia szinte teljes egészében a belterületi határig előretörő zártkerti állománygyűrűbe, túlépített üdülő területekbe áramlott, kikövetelve az infrastruktúra kiépítését, természetesen a belterületi ellátás, korszerűsítés rovására. Igazságtalanok lennénk viszont, ha csak a folyamat egyoldalú „végtermékét" hangsúlyoznánk. Az átépítési folyamat számos pozitív eredménye, pl. a magasabb szintű infrastuktúra, a nyomortelepek egy részének felszámolása is megjelenik a monotónia szürke palettáján. A városban területileg a nyolcvanas évek elején az avasi lakótelep harmadik ütemében, a komlóstetői lakótelepen, valamint a Szentpéteri kapuban és a Győri kapuban történtek még nagyobb arányú lakótelep építések. Ez utóbbi két területen már sikerült a „típus megoldásokhoz" képest változatosabb építészeti kialakításokat is elérnünk a kor „nagyhatalmával", a kivitelezői pragmatizmussal szemben. A Győri kapuban jelentós mértékben beállt, családi házas övezetekbe kellett kisajátításokkal, bontásokkal - divatos nevén szanálásokkal - területet felszabadítani a panelos házépítésekhez. Itt jelentkezett első alkalommal jelentős mértékű, szervezett lakossági ellenállás a tervezett program megvalósításával szemben. Végül is kompromisszummal végződött az ügy. Kezdeményeztem a városrendezési terv módosítását, s az átépítés csak a relatíve legrosszabb állapotú, Károly u: — Maros u. közötti területet érintette. A tanácsi visszalépés ellenére a televízió Hét műsora botrányt lihegve, részinformációk közlésével egyoldalúan igyekezett beállítani az eseményt. Az ügyet azért is tartottam fontosnak megemlíteni, mert a városban hiányzó egészséges lokálpatrióta szemlélet, a szűkebb környezet érték megóvásának előtérbe kerülése, a differenciáltabb, környezetbe jobban illeszkedés követelménye kezdett ezután több területen is érvényre jutni. II. Az új ART és városépítési koncepciója A 70-es évek végén a Városi Tanács a budapesti székhelyű VATInál rendelte meg az ART elkészítését. A tervezés közvetlen regionális előzménye a Miskolc térségének agglomerációs fejlesztését vizsgáló, a Megyei Tanács gondozásában jóváhagyott koncepció volt. Az ART tervezési területe így Miskolc és település csoportja volt, a város mellett tíz, majd további négy település rendezési terv elkészült. Az ART Miskolc közigazgatási területére vonatkozó részének városépítési koncepcióját széleskörű szakmai-társadalmi vita után a ta-